Kovács Pál: A' nevendék nőnem (Pest)

Bévezetés

17

mondottak — illeszthetők. Sebesebb , de gyengébb ’s

radás , tán a’ könnyű ájuldozások is — a’ nőnemnél. A’ hang, gyengébb ’s magasabb (gyermekibb) de kellemesebb , bájolőbb is, mintsem a’ férfiaké, — a’ beszéd, mennyire ez, az izge'kony nyelvet illeti, elég gyors és — bő!

Vizsgálat alá jő itt egy szóval ü’ magasabb idegiét — Üfcrucníeben —, mellyen ismét a’ nőnemi ked- változás — ©emutéftimmimg — vér alkat — Seivtpe-* ráment — és szenvedélyek —Seibenfdfjaften— nyu- gosznak, mint alapjokon , — ’s e’ szellemi tulajdonoknak , szinte tükörül szolgálhatnak a’ külsők vagy testiek , ’s állatiak. — Különösen pedig megkülönböztethetők e’ szellemi életben: a’ nőneini ked vagy kedvély —- ©emütf; —, a’ szellem — ©eifl — szorosabb értelemben, — ’s akarat, — mellyek közül, mellyik , milly pontján áll a’ kifejledtségnek; már a’ mondottakból is kihúzható. —

I.3 Az a’ szellemi erő, melly a’ férfi kebleket feszíti, a’ nőnemben , hol szorosabb egyiniség (3ní>iifit>lUt» íitcit) ’s önáltság — ©eíbjlftdnbtgfeit— kevésbé uralkodnak; nem található. Komolyabb észképi — fpecutatin — tudományokon unatkozik a’ fölűlegesebb asszonyi elme , ’s az Ítélet élességén, ’s mélységén a’ gondolatoknak — könnyedén átlebbenik a’ nőnemi lélek. Ellenben finomabb "mégis általános szelleme a3 nőnemnek, gyorsabb a’ fölfogásban — 2lufffljfun<J —, hajlandóbb átlátására, ’s értésére az emberi élet közelébbi apróbb, egyes viszonyainak. Általában — bizonyos érzéki élesség —t 6d;arfftnn — ügyesség a’ cselekben — £ift —

hamarább kimenthető a’ légvétel, ’s innét a’ hamar fá/?) Szellemied'

2