Kovács Pál: A' nevendék nőnem (Pest)

Bévezetés

11 műket 5 mellyek a’ leírt tulajdonságok tehetségére szük­ségesek, miilyen a’ tágabb hasüreg, hosszabb bélcsa­torna. — A’ nőnemnél tehát legélénkebb, leghathatósb a’ képelő — tenyésztő — élet — íöiíbungőíeben, — ’s ehezképest a’ hasonló tulajdonságú állat-fajoknál is, nevezetesen a’ halaknál, szinte hoszú törzsököt, melly majd egészen hasüregből áll — tapasztalunk. így látjuk ezt az emberi magzatban is, mellynek — minél köze­lebb van az, eredetéhez; annál inkább felülmúlja has­ürege, a’ mellüreget; pedig, mellynek egyedűlifoglala- tossága szinte — tenyészni — képelni! — A’ mi az ideg ^ és edény-rendszert illeti; általában ngy találjuk, hogy idegei — 9íeroeu — a’ nőnemnek, valamint gerincz-velője is az agyhoz — ©efyirn — képest, linomabbak , mintsem a’ férfiéi, — kivéve az egy szag­ideget — 9?iecben9ien>e — melly erős ’s kevésbé finom lévén, újra a’ gyermek szag-idegére emlékeztet ben­nünket. — Az literek, idomzatban a’ kisebb szív­hez, szinte szűkebbek, kivéve a’ nemi életműkhez — @ef$íedf;téDr<jöne — vivő ágakat. A’vérerek—ißenen — ellenben szeinbetünőleg kifejledtebbek, ’s tágulhatób- bak, melly tulajdonság a’ nőnemi életműség legfonto­sabb foglalatosságira, a’ férfiaké felett — elkerülhetet­len. A’ szívó edények hasonló alkatuak, mellyeknek hatósága kivált a’ sebes életműzeti anyagváltással, szo­ros egybefüggésben áll. — Végre, a’ mi a’ test kül-fölűletét nézi; tapasztal­ható , hogy a’ kiilbőr a’ nőnemnél lágyabb, finomabb , alatta több sejtszövet — Selígewe6e — ’s kövérség rej­tőzve ; honnét az simább , ’s az izmok munkálódásai- nak — ezeknek tökéletlenebb kifejlődése miatt — ke­vesebb nyomait mutató, épen mint a’ gyermekeknél. A’ *) *) C. G, Carus — Lehrbuch der Ginäkologie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom