Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)
Stern R.: A húgyszervek betegségei
A húgyszervek betegségei. 33 általában ugyanazon aetiologiai tényezők jönnek tekintetbe, mint az idült parenchymás vesegyuladásnál. A zsugorvese kóroktanában azonban fontosabb szerepet játszanak az anyagcsere betegségei és az idült intoxicatiók. Ami az első csoportot illeti, főként a köszvéng említendő, melyet Angolországban oly gyakran találtak a zsugorvese okának, hogy a betegséget ccköszvényes vesé»-nek (gouty kidney) nevezték. Ennél a veseparenchyma fokozatosan létrejött toxikus bántalmazását kell felvennünk, épúgy, mint bizonyos idült intoxicatióknál. Utóbbiak közül különösen az idült ólommérgezés, amely a maga ítészéről is nem ritkán köszvényt (aólomköszvény))) okoz és az alkoholismus emelendő ki. A zsugorvese némely esetei csak látszólag c(genuin»ek; heveny vesegyuladásból származnak az idült parenchymás nephritis közbeeső foka nélkül: a heveny folyamat látszólag gyógyul; a vizelet fehérjét többé nem vagy csak nyomokban tartalmaz és végre nem is vizsgáltaik rendszeresen; néhány év múlva azután fokozatosan a zsugorvese képe fejlődik ki. A fiatalkori zsugorvese többnyire valamely évekkel azelőtt kiállott heveny fertőző betegségre (vörheny, septikus megbetegedések stb.) vezethető vissza. Idült fertőző betegségek közül itt is a syphilis és tuberculosis jönnek tekintetbe. Az arteriosklerotikus zsugorvese kóroktana természetesen ugyanaz, mint az általános arteriosklerosisé. A felsorolt kóroktani tényezők (köszvény, idült mérgezés, arterio- sklerosis) magyarázzák, hogy a megbetegedés többnyire csak a 40-ik életéven túl jön létre, férfiaknál gyakrabban, mint nőknél. Tünetek. A genuin zsugorvese igen lassan fejlődik; évekig észrevétlenül fennállhat, míg egyszerre, hirtelen beállanak a legsúlyosabb uraemiás jelenségek, agyvérzés vagy szívelégtelenség. Gyakran fokozatosan különféle, részben tán már az uraemia által előidézett panaszok jelentkeznek, mint bágyadtság, étvágytalanság, fejfájások — gyakran migraine alakjában, — szédülési rohamok, légszomj és szívdobogás már kisebb erőlködések után, gyakori heves orrvérzés vagy látási zavarok. Az esetek egy részében gyakoribb és bővebb vizeletürülés (különösen éjjel is), valamint fokozott szomj szerepel első tünetként. Arteriosklerotikus zsugorvesénél gyakran az arteriosklerosis által más edényterületen előidézett tünetek (különösen a szív részéről, pl. asthma cardiale, angina pectoris) előzik meg a vesebántalom tüneteit. A vizelet zsugorvesénél jellemző elváltozást mutat: mennyisége szaporodott, egész 3 literre és azon felül; a vizelet világos, átlátszó, alacsony fajsúlyú (gyakran 1010 alatt) és kevés, gyakran csak minimális fehérjét tartalmaz (többnyire 0-l°/o alatt); néha egyes i’észletek- ben (pl. az éjjeli vizelet) vagy egyes időközökben teljesen fehérjementes. A vizeletből rendesen nem válik ki látható üledék, azonban gór- csövi vizsgálatnál, különösen centrifugálás után, csaknem mindig találunk egyes, néha többesszámban is hyalin vagy szemcsés hengereket. Mering: Belgyógyászat. II.
