Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)
Stern R.: A húgyszervek betegségei
A húgtjszervek betegségei. különösen gyermekeknél, a kedvező kimenet még többnapos anuria és súlyos ursemiás tünetek után után is. Az esetek egy kisebb részében halál áll be uraemia, szívgyengeség, a testüregek súlyos hydropsa vagy az említett complicatiók egyikének következtében. Egy harmadik, szintén nem nagyon gyakori kimenet az idült nephritisbe való átmenet (1. 29. és 32, old.). A vesegyuladás kórisméje a vizeletvizsgálat alapján könnyen megállapítható. Hogy heveny nephritis forog fenn, azt többnyire a vizeletvizsgálatnak a kórelőzménnyel (1. kóroktan) való egybevetéséből lehet következtetni. Vannak ugyan idült nephritisek is, melyek soká lappangva folynak le és azután hirtelen heveny exacerbatio támad, gyakran a vizelet bő vértartalmával kapcsolatban. Azonban itt rendesen felvilágosítást adnak a már előrehaladott másodlagos elváltozások a keringési szerveken, valamint a további lefolyás. A kórjóslat a lefolyásról és kimenetről mondottakból következik. A gyógykezelés azon számos esetben, amelyekben heveny vesegyuladás csak valamely fertőzés vagy mérgezés tüneteként jön létre, ugyanaz, mint a alapbántalomé. Még könnyű lefolyás esetén is mindig ágynyugalom rendelendő el. Táplálékul elsősorban tej szolgáljon, amely mint tápszer sok előnnyel bír és emellett a vesékre semmiféle ingerhatást nem gyakorol, tejcukortartalmánál fogva diuretikusan hat. Megfelelő hozzátétele által, pl. kis mennyiségű kávé, thea stb. segélyével, még a vele szemben különben ellenszenvvel viseltető betegek számára is izletesebbé tudjuk tenni. A közönséges tej helyett vagy mellett savanyú tejet és tejfelt, valamint — különösen obstipatióra való hajlam esetén — kefirt is adhatunk. Azonban egyáltalán nem szükséges és a legtöbb esetben nem is vihető keresztül hosszabb időn át folytatott abszolút tejdiíeta. Mellette meg lehet engedni a rizst, nyákos leveseket (tojássárgával is), fehér kenyeret, könnyű tésztaféléket. Jelentékeny oedemákkal járó esetekben konyhasószegény táplálékkal való kísérlet ajánlatos (1. 9. old.). Ha a gyuladásos jelenségek már tünőfélben vannak, lehet adni könnyű főzelékeket (pl sárgarépát, paréjt, zöldborsót), gyümölcsgeléeket s tojásos ételeket, húsgeléet, később aztán könnyen emészthető hús- és hatféléket (pl. galamb, csirke, borjúhús, pisztráng stb.) kis mennyiségben. El kell tiltani mindazon fűszereket és élvezeti szereket, melyek — persze igen nagy mennyiségekben — már egészséges embernél is múló veseizgalmat okozhatnak : bors, paprika, mustár, retek, hónapos retek stb. Sok orvos a vesebetegeknél a légenytartalraú tápszereket iparkodik lehetőleg redukálni, egyrészt ama hypothesis alapján, hogy' az uraemia a fehérjebomlás végtermékeinek retentiója által keletkezik (1.12. old.), másrészt «vesekimélés», a vesék munkájának megkönnyítése céljából. Heveny vesegyuladásnál a fehérjebevitel időleges reductiója semmikép nem árthat, ámde óvakodjunk túlzásoktól, különösen a reconvalescentia hosszabb tartama esetén (1. az idült vesegyuladás gyógykezelését). Italul a tej mellett víz és égvényes savanyúvizek ajánlandó^, gyümölcsnedvek hozzákeverésével vagy anélkül; szeszes italokat el kell 27
