Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1908)
Romberg E.: Heveny fertőző betegségek
38 Romberg, esetleg Ziemssen eljárása szerint csak fokozatosan ezen hőmérsékre lehűtve. Erős kábultság vagy jelentékeny tüdőbeli elváltozások esetén a fürdőt a beteg tarkójára, hónaljaiba, jugulumába és epigastralis tájékára történő rövid tartamú hideg leöntésekkel fejezzük be. A beteget az ágyból átemeltetjük a fürdőbe, ott hátulról és alulról megtámasztjuk és a fürdőből ismét kiemeljük. Ezután az ágyba fektetve gyorsan leszárítjuk és jól betakarjuk. 1—2 fürdő napjában többnyire elegendő a kívánt eredmény elérésére. A hőmérsék a hűvösebb procedúrák után mulólag 1—2°-kal le szokott szállni, ami örvendetes, de ma már nem fődolognak tekintett hatás. A fürdőket nem bírják a 40 éven túli egyének, a gyengék, az elhízottak, vérszegények, továbbá rossz iitérlökéssel biró betegek. Ezeknél arra szorítkozunk, hogy a testet félóránként nedves lepedőkbe burkoljuk, melegen betakartatjuk és ezután száraz ledörzsöléseket vagy hideg lemosásokat eszközöltetünk. Ezek legkellemesebben és legenyhébben akkor hatnak, ha egyik testrészt a másik után gyorsan lemossuk és azonnal megszárítjuk. Legszigorúbban tilos minden hydrotherapeutikus művelet, ha bélvérzésnek vagy peritonitises izgalomnak legcsekélyebb jele áll fenn. Gyógyszerektől egyes esetekben egészen eltekinthetünk. Sokszor használatos valamely savanyú mixtura, pl. : Rp. Acid. mur. dilut. vagy Acid, phosphoric. 2,0 Aqu. dest. 130,0 Syr. Rub. Idaei 20,0 MDS. 2 óránk. 1 evőkanál. Rp. Acid, citric. 5,0 Aqu. dest. 150,0 Saccharin. 0,12 MDS. 1 evőkanálnyi 1 pohár vízben italul. Talán a chinintől (1. lejebb) eltekintve, az antipyreticák az esetek túlnyomó számában absolute elvetendők. Csak a hőmérsék hyper- pyretikus emelkedéseinél vagy igen heves, máskép nem enyhíthető, szubjektív nehézségeknél használunk antipyrint (0'5 adagokban, legfeljebb 2-0—4-0 pro die), phenacetint (0'25 adagokban, legfeljebb 1-0—20 pro die) vagy lactophenint (épúgy, mint a phenacetint). A typhus gyógykezelése továbbá számos tüneti intézkedést igényel. Jelentékeny, napjában többször mint 6—8-szor fellépő hasmenésnél 1—3-szor napjában 5—7 csepp tinct. opiit adunk, amennyiben a diaete- tikus intézkedések (cacao, nyákos italok stb.) nem elegendők. A határozottan gyakoribb obstipation vizes beöntésekkel segítsünk, amelyeket minden másodnap megismételhetünk. Hashajtókat jobb nem alkalmazni ; az erős és fájdalmas meteorismust jégtömlővel enyhítjük. Bélvérzés fellépte után a betegnek abszolút nyugalomban, háton fekve kell maradnia. Az esetleg előbb alkalmazott fürdőket legalább 14 napra beszüntetjük. Legjobb, ha a beteg az első 12 óra alatt egyáltalán nem kap táplálékot, vagy csak néha-néha egy kanál jéghideg tejet vagy hideg theát. Erős szomjúságérzetet jégdarabkákkal enyhítünk, ezeket a beteg szájában felolvasztja és azután kiköpi. A következő nyolc nap alatt csak kanalankint kap hideg folyadékokat és ezután csak lassankint tér vissza az előbbi étrendhez. Hogy elő
