Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1908)

Romberg E.: Heveny fertőző betegségek

36 Piomberg, az elhízott és vérszegény egyének, ellenben izmos, zsírszegény emberek a legjobb kilátással bírnak. Kedvezőtlen complicatio továbbá, mint említettük, a terhesség. Tuberculotikusoknál és tuberculosisra hajla­mosaknál szem előtt kell tartanunk a tüdőbaj exacerbatiójának vesze­delmét. Gyógykezelés. A láz alatt minden typhusbetegnek ágyban kell maradnia, még a legenyhébb esetekben is : ágyban kell feküdnie, a szükségtelen felülést, minden foglalkozást, különösen az olvasást kerülnie kell. A legközelebbi hozzátartozóknak is — akik nem ápolják a beteget — csak rövid időre szabad megengedni a betegszobába való belépést és akkor is mindig csak egynek. Más látogatókat távol kell tartani. Semmi körülmények között sem szabad a betegnek pl. vizelés vagy székelés céljából az ágyat elhagynia vagy a beteget az ágy rendbehozásánál az ágy mellé ültetni. Igen célszerű tehát egy második ágy a beteg átfektetésére. Mindig ajánlatos a lehetőleg simára húzott lepedő alatt egy vízhatlan szövetet elhelyezni. Súlyos esetekben nagyon is kívánatos a betegnek vászonnal behúzott vízpárnára vagy legalább légpárnára, vagy ha ez sem lehetséges, őzbőrre vagy valami hasonlóra való fektetése. Ha decubitus fenyeget, ez feltétlenül szükséges. Legnagyobb fontosságú nemcsak a betegre, hanem a környezetre nézve is a leggondosabb tisztaság. A beteget legjobb kétszer napjában hideg vízzel lemosni, különös gonddal a faron, kereszttájon, a végbél- tájon és a genitaliákon. Nagy gondot igényel a fogak tisztántartása és a száj ápolása is, amit 2—3-szor napjában nedves ronggyal való ki­mosás utján kell eszközölni. Bepiszkolt ágyneműt azonnal ki kell cserélni. A lehetőleg egyszerűen berendezett és könnyen tisztítható betegszobában legalább a szükséges manipulatiók számára kell ele­gendő helynek lennie. Minél nagyobb és szellősebb az, annál jobb. A tápláléknak a láz tartama alatt — tekintettel a gyomorbél- csatorna állapotára — folyékonynak és igen könnyen emészthetőnek, emellett lehetőleg változatosnak kell lennie. A beteg napjában rend­szerint ötször, legfeljebb hatszor, — nem túlbőven — súlyosabb esetek­ben azonban 2—3 óránkint és olykor éjszaka is kap táplálékot. Mindenek­előtt ajánlatos a tej (3A—IVa liter naponkint), esetleg kevés kávéval, teával, sóval vagy cognackal, továbbá néha tejfel és tojás (4—5 drb. napjában) levesben vagy borban. A német gyógyszerkönyvbeli succus carnis recens expressus (mely házilag is előállítható egy húsprés segé­lyével nyers, teljesen friss, de néhány napig pácolt húsból) folyékony vagy fagyasztott állapotban élvezendő napi 100—200 gr. mennyiségben. Igen ajánlatos a fehérjegazdag aleuronatliszt alkalmazása, sokat hasz­náltatnak mint levespótlékok a fehérjetartalmú plasmon, nutrose, tropon, Kemmerich húspeptonja stb., épúgy a somatose, amely azonban gyak­ran erős diarrhoeát okoz. Más fehérjetartalmú tápszert csak kis meny- nyiségben lehet adni. Főleg a fehérjekimélő anyagokra, a szénhydrá- tokra, enyvre, esetleg alkoholra vagyunk utalva. Első helyen állnak ezek között a levesek és a lisztből, rizsből, sagóból, tápiókából, árpa­kásából készült nyákos italok. Izüket húskivonatoknak, tojás sárgá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom