Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1908)
Romberg E.: Heveny fertőző betegségek
32 Romberg, szóval az eredeti megbetegedés összes tünetei jelentkezhetnek a láz visszatérése alkalmával. A lázújulások tartama változó, habár többnyire rövidebb, mint a primser megbetegedésé. Mindazonáltal az újabbi rosszabbodás a már amúgy is gyengült betegeknél meglehetős nagy százalékban halálhoz vezet. A recidivák tartama szintén rövidebb, csak ritkán halad meg három hetet. Néha a beteg már néhány nap után ismét láztalan. Kimenetelük határozottan kedvezőbb, mint a recrudescentiáké : halál csak aránylag ritkán áll be. Egy recidivánál több nem igen szokott bekövetkezni ; ritkábban fordul elő több, rendesen fogyó időtartammal és intenzitással. Egy recidiva fenyegető bekövetkezése gyakran a léptumor vagy a diazoreactio további fennállása által jelentkezik, a láz nem lesz annyira subnormális, mint oly betegeknél, kiknél a láz végérvényesen leszállt vagy a pulsus néhány nappal a recidiva kezdete előtt feltűnő szaporodást mutat. A lázújulások és visszaesések keletkezését a betegek helytelen viselkedése észrevehetően elősegíti. A rosszabbodást étrendi hibák, időelőtti testi vagy szellemi megerőltetések, valamely kedélyizgalom válthatják ki. Nők és gyermekek részben talán azért hajlamosak inkább recidi- vákra, mert ezen káros momentumok némelyikének gyakrabban vannak kitéve. Nehány más sajátságos kórlefolyásról már előbb tettünk említést. Már fentebb hangsúlyoztuk az egyes esetek rendkívüli különbözőségét, változó tartamukat, a tulajdonképeni typhus-jelenségeknek a tüdőbeli elváltozások vagy a meningitis tünetei mellett való háttérbe szorulását. Itt csak a betegség néhány gyakorlatilag fontos alakjáról akarunk megemlékezni. Igen gyakran rendkívül enyhe formában jelentkezik a typhus. Ezen typhus levissimusnál a hőmérsék 39°-ot sohasem halad meg. Többnyire erősen remittálva, 38° körül marad és a beteg már 1—2 hét múlva láztalan. Léptumor, roseolák. béljelenségek a szokásos módon fejlődnek. Az idegrendszerbeli tünetek azonban csak jelezve vannak vagy teljesen hiányoznak, a tüdők felett csak egész jelentéktelen bronchitis konstatálható. A typhust ily esetekben igen könnyen elnézik és a szükséges prophylaktikus intézkedéseket a «gastrikus láz»-nál elmulasztják. A kórtünetek annyira jelentéktelenek lehetnek, hogy a betegek általában bágyadtnak érzik ugyan magukat, rosszul is néznek ki, le is soványodnak, talán kisfokú hasmenésük is van, de ágyba egyáltalán nem feküsznek. Olykor azután egy magas lázzal járó recidiva, egy súlyos bélvérzés, egy átfúródási peritonitis felderíti ezen typhus ambulatorius valódi természetét. Igen ritkák az abortiv módon lefolyó typhusesetek, amelyeknél a láz előbb tipikus módon magasra emelkedik és súlyos jelenségek támadnak, ekkor azonban a betegség tetőfokán a láz gyorsan, ritkábban kritikusan leesik. Ritkák az egészen súlyos foudroyans esetek is, amelyeknél a hőmérsék gyorsan emelkedik hyperpyretikus értékekre és a halál már 8—9 nap alatt beáll, továbbá a hsemor- rliagikus alakok, melyeknek kimenetét az orrból, bélből, vesékből,
