Kneipp Sebestyén: Vizkurám évi tapasztalat alpján… A betetségek gyógyitása és az egészség megóvása végett (Budapest, 1893)
I. Rész. Vízalkalmazások - Edzési szerek - b) Fürdők
54 Mily soká maradhat az egészséges ember a fürdőben ? végre: Mely időben kezdhetjük meg a leg kön y- nyebben az edzőkurát. Hogy a test kellően disponálva legyen a hideg egész fürdőkre, erre nézve lényeges követelmény, hogy az egész test jó meleg legyen. A ki meleg szobában való tartózkodás, munka, vagy járkálás utján teljesen felmelegedett, az épen jó állapotban használja azt. A ki fázik, kinek lábai hidegek, a ki bor- zong, az ilyen állapotban sohasem teljesen hideg fürdőt vegyen, még ha előbb megkisérlette is az átmelegedést. Viszont pedig: a ki izzad, a ki felhevülten szinte fürdik az izzadtságban, (egészséges emberekről beszélek), az használja nyugodtan a teljes hideg für dő n ket.*) Nyugodt, okos, belátással biró emberek alig félnek inkább valamitől, mint felhevülten, izzadtan menni a vízbe. És mégis, alig van ártatlanabb valami. Bátran teszem itt e jól megfontolt és hosszú éveken át kipróbált igazságu kijelentést; mennél erősebb az izzadás, annál jobb hatású a fürdő. Számtalannál, kik az előtt azt hitték, hogy ilyen „ló-kura“ mellett azonnal szélhüdés éri őket, egyetlen egy kisérlet után minden félelem, minden aggódás, minden előítélet eltűnt.**) Volt e valaha olyan a ki, ha izzadva jött haza, ha az izzadtság fut le az arczán és ujjai szinte ragadósak, — habozott, vagy gondolkozott volna a fölött, hogy kezeit és ar- czát megmossa, sőt mellét és lábait is ? — Bizony mindenki megteszi, mert kellemes és jó Hát nem ugyan ily hatásúnak kell e lennie az egész testre nézve ? — A mi *) A kit eső, vagy egyéb külső ok nedvessé tett, az ne használja a vizet; rossz hatásúvá lenne rá nézve. Itt figyelmeztetem még olvasóimat, hogy a fürdő után nedves ruhát ne vegyenek föl. Egészen szárazoknak kell azoknak lenniök. **) Vesd össze a harmadik résznek az »izzadtságról* szóló fejezetével.
