Kneipp Sebestyén: Vizkurám évi tapasztalat alpján… A betetségek gyógyitása és az egészség megóvása végett (Budapest, 1893)

I. Rész. Vízalkalmazások - Edzési szerek - a) Borogatások

tét használunk, akkor pedig mikor rendelve van: szénavirág, mezei zsurló, zabszalma főzet.

Hogy az eczettel takarékoskodjam, az e c z e t e s- borogatásokat oly módon készítem elő, hogy kétrét hajtogatott vásznat félig vízbe, félig eczetbe mártok, a puszta testre teszem és e fölé 2—4-szeresen hajtogatott, csak vízbe mártott kendőt teszek. A betakarózás, mint fent.

Gyakran kérdezték . már, mily nézeten vagyok a jeges borogatások, az érvágás stb felöl. Röviden itt felelek meg e kérdésekre.

A ki ránczolt homlokkal nyújt ellenségének engesztelő kezet, nehezebben jut vele czélhoz, mint a nyílt homlok, nyilt szív embere. E kép egészen találónak látszik előttem itt, a hol a jég vagy a viz alkalmazásáról van szó. Kezdettől fogva erőszakos és durva alkalmazásnak tartottam a jég alkalmazását a nemesebb testrészekre, mint a fej, szemek, fülek stb. Nem segíti a természetet abban, hogy megkezdve annak munkáját, további működésre késztesse azt. Az erőszakos kényszerítés okvetlenül megbosz- szulja magát. Jegeskendő és jégzacskó, vagy bármi légyen is nevük, az én műhelyemben ismeretlen „nagyságok“ és azok is maradnak; képzeljük el csak a roppant ellentéteket: benn a testben az izzóforróság, künn a jéghegy, közöttük a szenvedő testrész gyöngéd alkotású húsból és vérből összeszőve. Ilyen munka eredményét nagy félelemmel vártam mindig és e félelem a legtöbb esetben nem volt alaptalan.

Ismerek egy urat, kinek egy egész évig éjjel úgy mint nappal jeges borogatásokat kellett egyik lábán viselnie, minden megszakítás nélkül. Valóban, csoda lenne, ha e jegesités, minden hőségét, de ezzel együtt minden ^ természetes meleget is el nem venne! A láb javulásának persze nyoma sem volt!

De — veti ellen egyik, másik — sok esetben tényleg használt. Lehet, hogy a baj a kényszereszközöknek nem állhatott ellent. De mik voltak a következmenye . Számtalanok jöttek hozzám arczuk részbeni elvesztésevei, kissebb, nagyobb fokú siketséggel, a legkülönbözőbb nemű rheumatismussal, különösen a fejbőr-rheumatismussav a,