Kneipp Sebestyén: Vizkurám évi tapasztalat alpján… A betetségek gyógyitása és az egészség megóvása végett (Budapest, 1893)

mennyire nem hasonlít a fa egyik levele a másikhoz, oly nagy mértékben különbözik egyik ember sorsa is a másikétól. Ha mindenki leírhatná halála előtt élete történetét, épen annyiféle élettörténet lenne abból, a hány ember irta. Össze-vissza futnak az egymást keresztező utak az ember életében, — olykor szinte olyanok, mint valami szétfejthetlen csomó, miben a szálak minden terv és czél nélkül vannak egymásra halmozva. Gyakran látszik ilyennek előttünk az élet, tényleg azonban sohsem ilyen A hit világa, odaveti sugárzó fényét a zavaros homályba és megmutatja, hogy mindama összebogozott szálak, bölcs czélok-ra szolgálnak és egytől-egyig, mind a nagy- bölcseségü teremtőtől már elejétől fogva megállapított terv szerint egy ki.űzött czélhoz vezetnek. Csodálatosak a gondviselés útai.

Ha az aggkor magas őrtornyáról, az átélt évekre tekintek vissza és utaim össze-visszásságát látom, látom azt is, hogy ez utak nehány ízben szinte az örvény szélén jártak — látszólag — végül azonban, egy torkolatba futnak össze és minden reménységem daczára félhivatásom delelőpontjára vezettek, és minden okom meg van arra, hogy a gondviselés szeretettel teljes és bölcs hatalmát dicsérjem, annyival is inkább, mert az emberi gondolkodás szerint, gonosz és halálhoz vezető ösvények nekem és

1*

BEVEZETÉS.