Klug Nándor dr.: A szinérzésről indirect látás mellett (Budapest, 1875)
A SZÍNÉRZÉSRŐL INDIRECT LÁTÁS MELLETT. 35 hogy nem a zöld, hanem a vörös sugarak iránt való érzékenység az, mely a környék felé nagyobb fokban alászáll. Ezen alapon érthető az is, hogy miért nem ösmerjiík meg egy ugyanazon tárgy szinét a szem egyes tájaiban egyenlő távolra. A mint tudniillik a reczehártya érzékenysége a környék felé az egyes szineknek megfelelőleg különböző fokban fogy, épen úgy kiilönbözőleg fogékonyak egy ugyanazon szin iránt a reczehártyának a sárga folttól egyenlő távolban eső helyei is; más szóval, fel kell vennünk, hogy a reczehártya ingerlékenysége az egyes sziliek iránt, a szem egyes délőinek megfelelőleg, a sárga folttól a környék felé egyenetlenül csökken. 18. §. Azon körülmény magyarázására, hogy a szinek indirect látás mellett feltűnően halványabbaknak mutatkoznak mint különben, tagadhatlanul elégtelen az, bogy a reczehártya periphericus részeire jóval kevesebb fény jut el, mint direct látás mellett a sárga foltra. Anbert itt a reczehártya környéki részeinek gyorsabb elfáradását veszi segítségül. Woinow és Adomuk pedig, Aubert felvételének semmi alapját nem látva, felveszik, hogy a fényérző elemek a reczehártya szélein nem oly számosak, mint a sárga folton, mi által a reczehártyára eső sugarak egy része teljesen elvész, a reczehártya olyan helyeire esvén, mely helyek a szinek iránt nem fogékonyak. Ily felvételre azonban már a reczehártya szövettani szerkezete sem jogosít. Max Schidtze x) után tudjuk, miszerint a sárga folt és legközelebbi környéke kivételével, az ember reczehártyáján a csapok s pálczikák elrendeződése egészen egyenletes, s hogy ezen képletek szerkezetökben nem különböznek, ha a reczehártya bármely helyéről vétettek volna is. Helmholtz * 2) valamely tárgy képének csekélyebb élességét indirect látás mellett, a reczehártya illető helyeinek kisebb fokú ingerlékenységéből származtatja, minthogy már kis távolban, a kép homályosodása sokkal nagyobb fokú mint a reczehártyai kép objectiv fényszegénysége. A mire Helm*) Max Schultze, zur Anatomie und Physiologie der Betinn Bonn. 1866. 2) Physiologische Optik. 66. Cap. 3*
