Klug Nándor dr.: A szinérzésről indirect látás mellett (Budapest, 1875)
A SZINÉRZÉSRŐL INDIRECT LÁTÁS MELLETT. 31 lehetetlen. A mint súly és' hosszmérték- egy ugyanazon egységgel nem mérhetők: úgy különböző színek sem mérhetők egyenlő mértékkel. VierordtJ) igyekezettuigyan ezen a tudo- múnyban nehezen nélkülözhető hiányon segíteni, de az Ő eljárása is inkább a fényérzés fokát méri, mint az egyes szin- képi sziliek fényerejét. Azonban a fennálló körülményekhez képest a Vierordt által követett eljárás tagadhatlanul a legjobb. Vierordt a szinképi sziliek fényerejének meghatározásában, röviden a következő módon járt el: ő vizsgálatainál, a szükséges módosításokkal ellátott, szinelemző készüléket használt. Ha a szinelemző készülék foksorának helye szabad, úgy hogy azon át, épen a foksornak megfelelőleg, a készülékbe fehér fény juthat; akkor egy, a fehér fény által okozott, esik, fogja az egész színképet hossza szerint ketté választani. A fehér fény gyengítése által elérhető lesz, hogy annak helye a szinképi sziliek gyöngéd árnyalatát mutassa, sőt végre meg sem lesz különböztethető a színképnek a fehér fény által megvilágított része az az által meg nem világított résztől. Ha pedig a fehér fény egy függélyesen álló csikót képez, melynek szélessége megfelel a kérdéses szinképi szin szélességének, akkor, a színkép minden helyére nézve külön-külön meg lesz határozható azon fehér fény mennyisége, mely ezen helyre bocsátva még épen észre nem vehető. A fehér fénynek fokonkénti gyöngítése, vagy a mérendő színes fény lassú erősbítése által, oly viszony volt tehát felállítandó a fehér (n) és színes (1) fény között, a mely szerint a színképnek n —j— 1 által megvilágított része, nem különböztethető meg a színképnek egyedül 1 által megvilágított részétől. Ha a viszony — , különböző absolut fényerő mellett egyenlő marad — mi Vierordt vizsgálataiból világosan kitűnik — akkor n viszonylagos fény- mennyisége- egyszersmind mértéke lesz az illető szin viszonylagos fényerejének. Vierordt a fehér fény forrásául petróleum lámpát használt, ennek fényerejét 10.000,000-ra tevén, ezen *) K. Vierordt. Die Anwendung des Spectralapparates, Tubingen 1871 ; és I*ogg. Annál. 137. köt. 200. lap.
