Klug Nándor dr.: A szinérzésről indirect látás mellett (Budapest, 1875)
A SZÍNÉRZÉSRŐL INDIRECT LÁTÁS MELLETT. 17 Ezen kísérleti sorozat fonalán lehetséges lesz, némely, még alkalmilag említendő, észleleteim figyelembe vétele mellett, az indirect színlátás feltételeit levezetni. II. Az indirect szinérzés. 4. §. Már Aubert szabatos vizsgálataiból látjuk, miként különbözik egymástól, a szem egyes tájainak szinérzési képessége ; kísérleteim által Aubert-nek színes papírokkal tett észleletei a szinképi színeknél is érvényeseknek bizonyultak. Minden szin az orioldal felé — belső irány — ösmerbető meg legtovább; sőt az érzés itt, a sárga folt közelében, élénkebb mint magán a sárga folton. Erre következnek a belső felső s belső alsó irányok; fel és lefelé közel megegyező távolra terjedt szinérzési képességem. A szem halántéki oldala felé, úgy felülről mint alulról, a színlátás mindinkább kisebb térre szorul, legkisebb kiterjedésű pedig magán a szem halántéki oldalán. Ezen viszonyokról a legjobb áttekintést a mellékelt szi- nes ábrák nyújtják, a melyeken a szinérzés határát az illető színhez hasonló szinü vonal jelzi. A bárom pár ábra az első, harmadik és negyedik táblázatnak felel meg. A rajzban a jobb és bal szem reczebártyája az aequatorig a papirfelü- let síkjába ki van terítve. Minden kör sugárhossza 90 mm. és így egy millimeter megfelel egy fok eltérésnek. Először a bal, azután, szemben vele, a jobb szemmel talált értékeknek képe áll; a képek úgy vannak elhelyezve, hogy a reczehártya belső részének megfelelő oldalaikkal egymás felé tekintenek. Ezen ábrák nem mutathatják azt, hogy a színek érzése a reczehártya belső oldalán legtovább terjedne, azért nem, mert itt 53° már az orrszélnek felel meg, ez képezi tehát az illető szem bitterének határát is, a mely határon túl a színeket készülékemmel meg nem figyelhettem. Azonban, hogy mennyire terjed szinérzésünk a reczehártya belső oldalán, azt már Aubert után is tudjuk. O megfelelő nagy papirfelület színét még 80—90° alatt is megösmerni képes volt. Épen úgy a mint az orr a megfigyelést befelé korlátolja, korlátoltatik az egyszersmind a belső és felső, valamint a belső és alsó irányokban is M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TERMÉSZETTUD. KÖRÉBŐL. 187 5. 2