Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)

III. Fejezet. A haladás feltételeit a józan ész nem hagyja jóvá

76

HARMADIK FEJEZET.

nizmus közt, minden koczkázatával s a társadalom jelenlegi állapota közt, minden szenvedésével és igazságtalanságával“ ... kétségtelen, hogy „a kommunizmus minden kis és nagy nehézsége csak annyi lenne, mint porszem a mérlegen“.1

Ha a socialis kérdést meg akarjuk érteni, ki kell vernünk eszünkből azt az igen elterjedt nézetet, mintha a socialismus meghibbant agyvelők lázas képzelődése volna. Korántsem az ; hanem a józan ész igaz, nem túlzott tanítása. De itt sem állhatunk meg. Nyilvánvaló, hogy semmiféle oly társadalmi szervezet, melyben az a rendszer van elfogadva, hogy a bér a természetes képességnek felel meg, nem bírhatja a józan ész jóváhagyását valamennyi egyénre nézve. Mert az ész kétségkívül arra tanít, hogy mi mindnyájan átöröklés és a környezet hatása alatt váltunk azzá, a mik vagyunk; hogy egyikünk sem felelős képességeiért, vagy azok hiányáért; s mivel a jelen életben való jólét a tehetségesre nézve épp oly fontos, mint a tehetségtelenre: bármely oly szabály, mely szerint az előbbi rosszabbul járna, mint az utóbbi, bármennyire szépítik is a dolgot, lényegében — pur et simple, a nyers erő szabálya.1 2

1 A közgazdaság elvei. 128. 1.

2 Ha egyszer az evolucziós tudomány tanainak elfogadásába belefoglalt következményeket jobban megértik, valószinüleg látni fogjuk, hogy rationális szempontból igen hirtelen az a föltevés, mintha társadalmi viselkedésünkre nézve a dolgok természetében más szentesítést találnánk, mint az erőszakét, melyet vagy a többség, vagy az uralkodó osztály tart fenn. Valamely vasúti társaság ellen csalás elkövetése oly tett, melyet sok socialista egyéb okból is elítélne, mint czélszerűtlensége miatt. Akad azonban olyan socialista is, ki nem habozik az okoskodást végig követni. Pl. Bax Belfort a Socializmus Vallása czímtí tanulmányában oly érvvel igazolja a vasúti társaság ellen