Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)
I. Fejezet. Széttekintés
26 ELSŐ FEJEZET. Csaknem hasonlón áll a dolog a társadalmi viszonyainkkal foglalkozó egyéb tudományokban is. A viszonylagos meddőség, mely őket jellemzi, ha a század folyamán a tudomány alsóbb ágaiban véghezvitt munkával hasonlítjuk egybe, meglepő s kétségtelenül nagyrészt a szempontnak tulajdonítható, melyből őket tekintették. Marshall filozófiai belátását semmi sem tanúsítja inkább, mint annak felismerése, hogy ma a közgazdaság az élettannak múlt századbeli nagy fejlődését mennyire megérzi, s hogy a közgazdaságtan inkább e tudományokkal rokon, semmint a mennyiség-természettudományi csoporttal, melyre a század elején támaszkodott.1 Az emberi társadalommal foglalkozó tudományok, úgy látszik, sokáig nem tudták vagy feledték, hogy e társadalomban csakis az egyetemes élet fejlődésének legmagasabb rendű tüneményét kell látnunk és hogy, következéskép, a társadalmi tüneményekkel foglalkozó minden tudományág igazában az élettanra épít. Daczára az újabb haladásnak, úgy látszik, még a közgazdák sem látják be, hogy az élettan alapvető elveinek s ama törvényeknek ismerete, melyek az élet fejlődését fel egész az emberi társadalomig szabályozták, szükséges része volna azon felszerelésnek, mellyel e tudomány tanulmányozásához fogni lehet. A történelemben a szétválasztás még teljesebb. A történész az életet legfelsőbb alakjában adja elő; ő tolmácsolja az emberi társadalom tüneményeinek a múltban való gazdag és változatos följegyzéseit; de a mi különös: alig érzi szükségét annak, hogy valameny- nyire is érdeklődjék ama tudományok iránt, melyek 1 A közgazdaságtan elvei, I., 64., 65. lap.
