Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)
I. Fejezet. Széttekintés
16 ELSŐ FEJEZET. Amerikában pedig Jngersoll ezredes irataiban és beszédeiben nyilvánult, nagy tévedés volna. Még a passiv hitetlenséget képviselő agnostikusok új iskolájának nézeteiben is felismerhető az áramlat megváltozása. Egy oly művelt képviselőjüknek, a minő alapítójuk, Huxley, kirohanásai sem keltenek náluk olyan visszhangot, minőt korábban keltettek volna. Szinte öntudatlanul oly álláspont képviselőjének tekintik, melyen a mai nemzedék már túl van. A józan ész, mely sokszor többet tud, mint a vaskalapos tudomány, mintha érezné, hogy a tudománynak a vallással szemben nincs egészen igaza; hogy az emberi társadalomban mindegyre kitartón és egyetemesen ismétlődő jelenségekkel nem lehet oly könnyű szerrel elbánni; s hogy vallásos rendszereinknek a társadalom evo- lucziójában kell valami, eddig még meg nem magyarázott feladatuknak lennie, mely feladat nagysága a jelenség nagyságának megfelel. Ez a bizonytalan általános érzés egyeseknek tetteiben is nyilvánult. Bizonyos gondolkodók közeledése a római egyházhoz, mely a legkonzervativebb s valamennyi közt a legkevésbbé megalkuvó, mely közeledés Angliában a múlt század közepén kezdődött s mostanig tart, nem tekinthető puszta véletlennek; mély sociolo- giai jelentősége van. Sőt az a másik irányzat is, mely manapság a gondolkodók egy másik osztályánál abban nyilvánul, hogy menedéket a teosophia és más rokon hitvallások mysticismusában keresnek, megvan a maga jelentősége, mely nem kerülheti ki a társadalmi tünemények tanulmányozójának figyelmét. Ugyanazon áramlatnak más alakban való kifejezése az, csakhogy a gondolkozók más typusúak. Az angol Comte-isták egyik vezére alighanem elvetette a súly-
