Kétli Károly dr.: Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről (Budapest, 1881)
24 minden benyomás iránt, azonban ítélő képessége még kifejlődve nem lévén, önmagára hagyatva nem képes a kívülről jövő észrevételek sorából a jót a rossztól, a czélszerűt a czélszerűtlentől megkülönböztetni. Szükséges őt ez irányban vezetni. A mily szükséges az agy működését a gyermek korához és fejlettségéhez mérten megindítani és irányozni, mert hisz az agyvelő is működés által fejlődik a megindított anyagcsere folytán : ép oly kívánatos, hogy a gyermekagy túlságos és korai munka által ne terheltessék; mert mi orvosok sajnálattal látjuk néha, hogy túlfeszített szellemi munka, főleg zsengébb korban, mily káros következményeket szül a szellemi képességekre nézve. A periferikus idegek fejlesztése és erősbítésére, az okszerű testgyakorlatok, másrészt a hideg víz meg nem becsülhető befolyással vannak. Egy ep idegrendszer, mely kellő ellenállási képességgel bír kidről ható ingerek iránt, legyenek ezek érzési vagy érzéki természetűek, képesíti az embert a mindennapi élet kellemes és kellemetlen benyomásait észszerűen fogadni és elviselni. Az ép idegrendszer alapja a munkaképességnek, fejleszti az akaraterőt és önállóságot; azon alapúi egész egyéniségünk. Oda kell nevelni a gyermeket, hogy ép izmaival és idegrendszerével arány- lagosan fejlődjék szellemi képessége, jelleme. így lesz mértékletes az örömökben, kitartó a munkában, nem fog később nehezére esni, ha szembe kell szállania a létért való nagy küzdelemmel.
