Kétli Károly dr.: Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről (Budapest, 1881)

16 stb. E bevonás azért szükséges, hogy ne az érez érint­kezzék közvetetlenűl a bőrrel, mert ez igen éles fájdal­mat és esetleg a bőr edzését okozná; azután pedig szük­séges az elektródok bevont végeit megnedvesíteni, hogy ezáltal a száraz bőr felső rétege felpuhuljon és a faggyú és izzadásmírigyek szájadékai jobban hozzáférhetők legyenek az elektromos áram számára, a mely ezeken mint kapukon át jut az alanti részekhez. Ha az ideg vagy egyéb képlet, melyet elektromozni akarunk, melyen fekszik a szövetek alatt, akkor az elektródot erősen kell a bőrre nyomni, hogy azon lágy részek, melyek az elektromozandó ideg és az elektród közt fekszenek, lehetőleg erősen összelapúljanak, s mintegy homogén tömeget képezzenek, mert tudjuk azt, hogy ho­mogén tömörségű szövetek mindig j óbban vezetik az elek­tromosságot, mint különböző tömörséggel bíró rétegek. Eégebben, midőn az elektromosság meg gyógyítási czélokra nem használtatott, a bénúlt izmokat passiv mozgatások, dörzsölések és gyúrások által igyekeztek az elsatnyulástól megóvni; sőt ezen eljárások részben még ma is fenállanak. Az elektromosságot ezen kívül még más irányban is értékesítik az orvosok az idegbajoknál. Az előadottakból tudják, hogy ha elektromossággal a mozgató ideget izgatjuk, ez által a vele összeköttetésben álló izom működésbe jön. Ha egy bizonyos erejű elektromos áramot használunk, úgy rendes viszonyok közt az izom­összehúzódásnak mindig arányosnak kell lenni az áram nagyságával. Gyakran megesik betegségeknél, hogy az ideg izgékonysága vagy az izom összehúzódási kepes­260

Next

/
Oldalképek
Tartalom