Kétli Károly dr.: Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről (Budapest, 1881)
16 stb. E bevonás azért szükséges, hogy ne az érez érintkezzék közvetetlenűl a bőrrel, mert ez igen éles fájdalmat és esetleg a bőr edzését okozná; azután pedig szükséges az elektródok bevont végeit megnedvesíteni, hogy ezáltal a száraz bőr felső rétege felpuhuljon és a faggyú és izzadásmírigyek szájadékai jobban hozzáférhetők legyenek az elektromos áram számára, a mely ezeken mint kapukon át jut az alanti részekhez. Ha az ideg vagy egyéb képlet, melyet elektromozni akarunk, melyen fekszik a szövetek alatt, akkor az elektródot erősen kell a bőrre nyomni, hogy azon lágy részek, melyek az elektromozandó ideg és az elektród közt fekszenek, lehetőleg erősen összelapúljanak, s mintegy homogén tömeget képezzenek, mert tudjuk azt, hogy homogén tömörségű szövetek mindig j óbban vezetik az elektromosságot, mint különböző tömörséggel bíró rétegek. Eégebben, midőn az elektromosság meg gyógyítási czélokra nem használtatott, a bénúlt izmokat passiv mozgatások, dörzsölések és gyúrások által igyekeztek az elsatnyulástól megóvni; sőt ezen eljárások részben még ma is fenállanak. Az elektromosságot ezen kívül még más irányban is értékesítik az orvosok az idegbajoknál. Az előadottakból tudják, hogy ha elektromossággal a mozgató ideget izgatjuk, ez által a vele összeköttetésben álló izom működésbe jön. Ha egy bizonyos erejű elektromos áramot használunk, úgy rendes viszonyok közt az izomösszehúzódásnak mindig arányosnak kell lenni az áram nagyságával. Gyakran megesik betegségeknél, hogy az ideg izgékonysága vagy az izom összehúzódási kepes260
