Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Második rész - Első szakasz. A rendes terhesség
42 A has eleinte azért nő, mert bőrében a zsír megszaporodik. A IV-ik hónaptól kezdve pedig azért is, mert a méh teste már a has üregébe ér. A növekvő méh nyomja és ingerli a hólyagot, meg a végbelet. Emiatt a nők vizelési, meg székelésiingert éreznek. De a nagyobb méh sokszor megnehezíti a vizelési, meg a székelést. A köldök a terhesség közepétől kezdve lassanként kisimul. Az utolsó hónapban pedig kidudorodik. A has két oldalán a VIII-ik hónaptól kezdve terhességihegek támadnak. Az újak kékesrózsaszínűek, sírnák. Azok, amelyeket előbbi terhesség okozott, ezüstszürkék, keresztben ráncosok. Az a festéklerakodás, amely a külső nemirészeken támad, barna csík alakjában folytatódik a has közepén. Felfelé, a köldökig. Meg túl is rajta. Festékfoltok támadnak néha az arcon is. Ha nem sok van, májfoltnak hívjuk. Ha pedig sok van és az egész arcot belepi, terhességi álarcnak. A növekvő méh megnehezíti a vérkeringést azokban az erekben, amelyek az alsóvégtagokat táplálják. Mert ezek a méh megett összenyomódnak. Ezért az alsóvégtag erei kitágulnak. A láb feje pedig, meg a bokák környéke, vizenyősen megdagad. A terhesség végén a méh nagysága miatt a járás, lélekzés megnehezedik. Mert a méh magasra tolja a rekesztőt. Így összenyomja a tüdőket. 63. §. Esetleges változások: émelygés, hányás, nyálfolyás. Ezek miatt rossz táplálkozás, lesoványodás. Vágyakozás némely eledelre, vagy italra. Undorodás sok ételtől, szagtól. Különféle fájdalmak a test egyes részeiben. A lelkiállapot is sokszor megváltozik. Szokatlan jókedv, vagy levertség, ingerültség, félelem támadhat. Ezek a változások nem minden terhesnél mutatkoznak egyforma mértékben. Sőt az is megesik, hogy egyazon asszonynál az egyik terhesség alatt megvannak, a másik alatt nincsenek.
