Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Második rész - Első szakasz. A rendes terhesség
37 Érett magzat lepénye (45. kép) kis tányérnyi test. A külső burokból, a megnőtt bolyhokból, az anya véredényeiből, meg a méh vastag nyákhártyájából áll. Azon a lapján, amely a magzat felől van, a köldök erei oszlanak szét. Éhez a lapjához tapad a köldökzsinór. Rendesen a közepéhez. A másik oldala (45. kép) a méhhez van nőve. A lepényt vastag, erős szalagok tartják a méhhez. Ezek a lepényből szüléskor kiszakadnak. A szalagok helyén mély barázdák maradnak. Ezek a lepény felszínét több darabra, — szigetre — osztják. A magzat vére a lepény bolyhainak vékony falán át magába szívja az anya véréből a tápláló- anyagokat. Az elhasználta- kat pedig átbocsájtja bele. Vagyis a magzat a lepényen át táplálkozik és lélekzik. Ha a lepényben megakad a vérkeringés : a magzat megfúlad. A magzat vérkeringése különbözik a felnőtt emberétől. Mikor a magzat szívének balfele összehúzódik, azt a vért, amely 53. §. 45. kép. A lepény magzati felszíne. A belső burok le van húzva a külső burokról, meg a lepényről. Csak a köldökzsinóron van rajta, mert arról nem lehet leválasztani. A külső burok lefelé csüng A lepényen látszanak a köldökzsinórból- elágazó ütő- és vivőerek Ahol a köldökzsinór el van vágva, látszik benne a két ütőér, meg az egy vivőér. 46: kép. A lepény méhi felszíne. Körül a lepényen látszanak a visszagyűrt burkok. A lepény felszínén azok a barázdák, amelyekből a lepénytartó szalagok kiszakadtak. A barázdák közt levő részeket szigeteknek hívják.