Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)

Második rész - Első szakasz. A rendes terhesség

33 48. §. Fekvés alatt azt értjük, hogy a magzat hossza hogy van a méh hosszával. Vagy megegyezik, vagy nem. Ha megegyezik, a magzat egyenesen fekszik. Ha nem egyezik, akkor keresztben. Ha egyenesen fekszik a magzat, lehet alól, a medence be­meneténél vagy a feje, vagy a medencéje. Ha a feje van lent: fejvégű fekvés. (37, 38, 39. és 40. képek.) Ha a medencéje van lent: medencevégű fekvés. (41. és 42. kép.) Mikor a magzat keresztben fekszik, a feje az anyának vagy a jobb, vagy a bal oldala felől van. (43. és 44. kép.) 49. §. Állás alatt azt értjük, hogy a magzat háta az anyának melyik oldala felől van. Egyenesfekvés esetében lehet a magzat háta az anya bal oldala felől. (Lásd a 37, 39. és 41. képet.) Ez az első állás. De lehet a jobb oldala felől is. (Lásd a 38, 40. és 42. képet.) Ez meg a második állás. Ha a magzat keresztben fekszik, a háta lehet az anyának a hasa felől, vagyis előre. Lehet azonban a háta felől is, vagyis hátra. (Lásd a 43. és 44. képet.) 50. §. Tartás alatt azt értjük, hogy a magzat egyes részei hogy vannak egymással. A magzat tartását pedig az előlfekvő része után nevezzük. Fejfekvésnél lehet a fej a mellre hajtva. Ilyenkor a méh száján a kiskútacska tája van. Ez a koponyatartás. (Lásd a 37—38. képet.) De lehet a fej egészen hátra feszítve is. Ilyenkor az arc jut a méhszájra. Ez az arctartás. (Lásd a 39—40. képet.) Ha a koponyatartás nem tökéletes, a fej nincs egészen a mellre hajtva. A fej teteje van a méh száján. Ez a fejtetőtartás. Mikor meg nincsen egészen hátrafeszítve: a homlok marad a méhszáján. Ez pedig a homloktartás. Medencevégü fekvés esetében lehet far, térd vagy lábtartás. Érett magzat csak a szülés alatt juthat térd, vagy lábtartásba. Fartartáskor lehet méhszájon a far egymagában. Ez az egy­szerű fartartás. Ha láb is van mellette: kettőzött fartartás. Ha mind a két láb ott van a far mellett: tökéletesen kettőzött far­Dr. Kenézy: Bábakönyv. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom