Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)

Harmadik rész. A terhesség, szülés és gyermekágy rendellenes lefolyásáról - Harmadik szakasz. A nemirészek hibái - 1. A terhesméh helyzetváltozásai

130

hajlását megismeri, vagy gyanítja. Míg az orvos meg nem érkezik, csapolja meg a hólyagot s a nőt fektesse oldalt. Olyanformán, mint a szülésnél szokás. Meg is kísérheti a méhtest helyretevését. E célból a nemirészeket megmossa, a nőt térdkönyökfekvésbe fekteti. (117. kép.) Azután tisztára mosott kezének két ujjával benyúl a hüvelybe. Ujjait a hátúlsófalon vezeti fel. A méhtestet az előfok előtt óvatosan felemeli. Ha helyretevés fáj, abban kell hagyni.

117-ik kép. Térdkönyökfekvés.

így kell fektetni az asszonyt, mikor a hátrahajlott méhet akarjuk helyretenni.

161. §.

Ha a méh rendes helyéről lejebb csúszik, de benne marad a hüvelyben : azt mondjuk, lesülyedt. Ha egy része, vagy az egész kijön a szeméremrésen (118. és 119. kép): akkor előesett.

Oka a méh nagyfokú mozgathatósága. P. o. sok szülés, meg gátrepedés után. Vagy ha a nő súlyos, nehéz munkával él. Meg a méh hátrahajlása. A méhsűlyedést arról ismerni meg, hogy a méh nyaka lent van, közel a szeméremréshez. A méhelőesést arról, hogy a sze118-ik kép. Méhelőesés.

A méh teste nem csúszott még ki egészen a szeméremrésből. A méhnyaka dagadt, nagy. Szája körűi, — főképen az elülső ajkon, — mély fekély látható.

c) A méh sülyedése és előesése.