Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Harmadik rész. A terhesség, szülés és gyermekágy rendellenes lefolyásáról - Második szakasz. A terhesség, szülés és gyermekágy alatt keletkező vérzésekről - 1. A terhesség alatt keletkező vérzések
118 elmeszesedik. Nagy időmultával lassanként eloszlik. Mikor a magzatnak már csontja van: azután sem enyészhet el, ha meghal. Vagy fertőződik, vagy nem. Ha nem fertőződik, rendesen elmeszesedik és kőmagzat lesz. (108. kép.) A kőmagzat az egész életen át megmaradhat a nő testében, anélkül, hogy bajt okozna. Vagy fertőződik, amikoris gyűladást támaszt s úgy jár, mint a kisebb petéről tanultak. T. i. a petezsák kifakadhat a hólyagba, vagy valamely bélbe. Ez esetben a magzat egészben, vagy darabokban megszületik. Vagy, ha a petezsák tartalma nem ürülhet ki, a nő a fertőzésbe belehal. A magzat a has üregében teljesen kifejlődhetik. A terhesség rendes végén aztán beáll a szülés. De a magzat nem születik meg. Mert nem a méhben van. Csak a hullóhártya. Ami a méhben van. Műtéttel a magzatot idejében elevenen lehet a világra hozni. Ha magára hagyjuk, elhal. Azután vagy kőmagzattá lesz, vagy gyúladást okoz. Úgy mint a kisebb magzat. 139. §. A méhenkívüli terhesség eleinte nem igen okoz bajt. Rendesen csak akkor fordulnak a bábához, mikor kész a veszedelem. Meg lehet ismerni a méhenkívüli terhességet arról, hogy a bizonytalan, meg a valószínű ismertetőjelek csakúgy kifejlődnek, mint a rendes terhességnél. Csak a méh nem nő arányosan. Ehelyett a méh mellett, egyik vagy másik oldalon, egy nagyon puha, nem fájdalmas daganatot találunk. A méhenkívüli terhesség veszedelmes. A nő életét a vérzés, a fertőzés és más súlyos betegség fenyegeti. A magzat is a legtöbb esetben elpusztul. Orvosi segítség is csak nagy ritkán és csak arra való szerencsés esetben mentheti meg. 108-ik kép. Kömagzat (Runge után).
