Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Harmadik rész. A terhesség, szülés és gyermekágy rendellenes lefolyásáról - Második szakasz. A terhesség, szülés és gyermekágy alatt keletkező vérzésekről - 1. A terhesség alatt keletkező vérzések
116 d) A méhenkívüli terhesség. 138. §. Előfordul, hogy a megtermékenyített pete nem a méh üregében, hanem egyebütt indul fejlődésnek. Vagy a petevezetőben,, vagy a petefészekben, vagy a has üregében. Ez a méhenkívüli terhesség. Oka lehet minden, ami megnehezíti, hogy a pete a méhbe jusson. A pete fejlődésére sehol sincsenek olyan kedvező viszonyok, mint a méhben. Ezért a méhenkívüli terhesség ritkán éri el a terhesség rendes végét. Leggyakoribb, hogy a pete a petevezetőben tapad meg. (106. kép.) Ez a petevezetőterhesség. A vékony petevezető már a 106-ik kép. Méhenkívüli terhesség. A pete a jobboldali petevezetőben indult fejlődésnek. Látszik a méh. Balkéz felől a méhsarka, meg a petezsák közt a petefészek. Ezen túl a petezsák, amely fel van hasítva. Hogy a magzat is lássék. 6—8-ik hét táján alkalmatlan a pete táplálására. Ezért a pete elhal. A petevezető azután egy idő múlva megszüli, a hasüregébe. Ezt hívjuk petevezetővetélésnek. Gyakoribb eset, hogy a kitágult petevezető megreped. Ez esetben nagy vérzés szokott támadni. A vér a hasüregbe ürül. Vagyis a vérzés belső. Mikor a petevezető megreped, a pete vagy egészen leválik, vagy nem válik le egészen. Ha nem válik le, tovább fejlődhet. Ilyenkor csak egy része jut a hasüregébe. A belek összetapadnak köiülötte. így új petezsák keletkezik. Ez a hasüregterhesség. A lepény teljesen
