Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Harmadik rész. A terhesség, szülés és gyermekágy rendellenes lefolyásáról - Második szakasz. A terhesség, szülés és gyermekágy alatt keletkező vérzésekről - 1. A terhesség alatt keletkező vérzések
113 részben fedi: oldaltfekvő lepény. Ha a méhszáját egészen fedi: elölfekvő lepény. (103. kép.) Oka: hibás fejlődés. A lepény olyan nőknél szokott hibásan feküdni, akiknek a méhe beteg. Vagy akik nehéz munkával élnek. 133. §. Ha a bábát olyan nőhöz hívják, aki a terhesség utolsó három hónapjában van és vérzik, mindig hibásfekvésü lepényre gondoljon. A lepény hibás fekvése nagyon veszedelmes rendellenesség. Miatta az anya is, meg a magzat is elpusztulhat. Az anya elvérzik. Vagy fertőzés miatt hal meg. Vérzés azért támad, mert a 103-ik kép. A lepény tapadasa. 1. A lepény a rendes helyén van megtapadva. A méhfenekén, a petevezetö szája táján 2. A lepény hibáson van tapadva. Széle éli a méhszáj szélét. Széleníekvő lepény. 3. A lepény hibáson van tapadva. A méhszáj egyik oldalát fedi Oldaltfekvő lepény. 4. A lepény hibáson van tapadva. Egészen fedi a méhszáját. Elölfekvő lepény. jóslófájdalmak a lepényt leválasztják. A leválás helye vérzik, míg az erek össze nem húzódnak. A magzat megfúlad. Mert vére a levált lepényben nem frissülhet fel. 134. §. A lepény hibás fekvése miatt kimutatható ok nélkül támad a vérzés. Fájdalom nélkül. Legtöbb esetben éjszaka. Mikor a nő felébred: vértócsában találja magát. A vérzés ismétlődni szokott. Mert a jósló, meg a szűlőfájdalmak a lepény nagyobb-nagyobb részét választják le. Ezekből a jelekből gyaníthatjuk, hogy a lepény hibáson fekszik. Dr. Kenézy: Bábakönyv. ^
