Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Harmadik rész. A terhesség, szülés és gyermekágy rendellenes lefolyásáról - Első szakasz. A terhesek némely betegségei - 1. A terhességgel összefüggő bajok
105 és 102. kép.) Ha megnyomjuk, az ujjunk helye gödör formájában ott marad. Ha csak a terhesség okozza, a daganat reggelre lelohad. Sőt nappal is, ha a terhes egy pár óráig nyugodtan fekszik. Veszedelme nincs. Csak akkor, ha betegség okozza. A bába kötelessége: a terhest figyelmeztetni, hogy széke, vizelete rendesen legyen. Meg arra is, hogy megerőltető munkát ne végezzen. Napközben több Ízben feküdjék 1—2 órát. Ha a pöf- fedés magasabbra is terjed, p. o. a térdéig, vagy feljebb: orvos tanácsára van szükség. Meg akkor is, ha a terhes lába reggel, a felkelés előtt is dagadt. Ha nemcsak a lábfeje, hanem a térd környéke is megdagad, vagy az arc, meg a kéz is: haladéktalanul orvost kell hívatni. c) A túlságos hányás és nyálfolyás. 120. §. A terhesség alatt gyakran előfordul a hányás. Ritkábban a nyálfolyás. Egyik sem szokott olyan nagyfokú lenni, hogy a nő egésségét vagy életét veszélyeztesse. A terhesség közepére pedig rendesen mindenik többnyire magától megszűnik. Kivételképen azonban tovább is eltarthat. Sőt olyan nagyfokú lehet, hogy a terhesnő gyomra sem ételt, sem italt nem tűr meg. Ilyen esetben az élete is veszedelemben forog. Akár a hányás, akár a nyálfolyás, — vagy mindkettő — jelentkezik ilyen erősen, haladéktalanéi orvost kell hivatni. d) A terhesek és szülők elájulása. 121. §. Ha az élet jelei közül valakin csak a lélekzés és érverés vehető észre: azt mondjuk, hogy elájult. Ha csak a szívverése: akkor álhalott. Ha pedig ez is megszűnik: halott. Az ájulásnak oka lehet minden, ami a lélekzést és vérkeringést megnehezíti. Szoros ruha, fűző. Sok ember közt, rossz levegőben, melegben tartózkodás. Nagy lelkifelindulás. Ijedség, félelem, harag, vagy öröm. De legveszedelmesebb az ájulás, ha vérzés okozza. Az elájulás azért veszedelmes, mert halál lehet a vége. Az ájulást arról ismerjük meg, hogy a nő elveszti az eszmé