Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1910 Kossel: Miből áll a sejt? A sejtmag chemiája
97 alaki tulajdonságait. Tudjuk, hogy egy-egy állati sejtnek nagysága a milliméternek 6—10 ezred része. A sejtnek három fő alkotórésze van: a sejtmag, a sejttest, az ú. n. protoplazma és a ucm mindig jelenlevő sejthártya, amely a sejteket egymástól elhatárolja. Már a régebbi vegyi vizsgálatok kimutatták, hogy a sejt testének főanyaga főleg fehérjékből áll. A fehérjenemű anyagok közül közismertek a tojásfehérje, a túró, a sajt, a húsok fehérjéje. — Hoppe-Seylernek Kössél nagy mesterének a fehérjéken kívül más anyagokat is sikerült kimutatni a sejtben: a nuclei- ueket, lecithineket és a cholesterint. KosSel maga azokat a különbségeket akarta megvizsgálni, amelyek a sejt egyes alkotórészei között állanak fenn. Szinte lehetetlennek látszó feladat! Hogy lehet a láthatatlan kicsinységű sejtet részekre bontani és e még kisebb részecskéket külön vizsgálat tárgyává tenni? A kutató emberi elme számára azonban semmi sem lehetetlen. Mindennek meg lehet találni módját, csak kitartás és fur- fang kell hozzá. És előismeret, tudás. És Kosselben mind e tulajdonságok megvoltak. Tudta például, hogy vannak olyan sejtek is a szervezetben, amelyeknek nincsen vagy legalábbis elenyészően csekély a protoplazmájuk és lényegileg csak sejtmagból állanak. Ilyen sejt az ondószál, amelynek nagy feje lényegében egy elkülönített sejtmag. Vagy pedig: a madarak vérsejtjelnek teste vízben oldódik, a sejtmagjuk pedig nem. íme két lehetőség, amelynek segítségével nagytömegű sejtmaghoz lehet hozzájutni! Az ilyen izolált sejtmaglömegek vegyelemzése által derült ki. hogy a sejtmag legfontosabb alkotórésze egy komplikált vegyület, amelynek a nuclein nevet adták. Kosselnek magának a nuclein- anyagokat két alkotórészre sikerült bontania. Az egyik ré6z fehérjetermészetű, a másik rész pedig egy szerves sav, az ú. u. nucleinsav. Ezt a nucleinsavat Kössél még további négy részre bontotta, amelyek közül három merőben új; addig ismeretien vegyület volt. (Orvo^olvasóim kedvéért ideirom őket: cytosin, thymin és adenin ) A negyediket, a guanint a lazac ondószálaiból már régebben előállították. Ugyanez a guanin a szokottnál nagyobb mennyiségben található a fehérvérűségben szenvedők ve7