Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1905 Koch: A tuberkulózis
56 A baktériumok tenyésztésére ezideig az összes kutatók különböző folyékony táptalajokat, leveseket használtak, amelyekben a beoltott baktériumok kitűnően tenyésztek, de egyetlen csepp levesben akár tízféle baktérium is lehetett és nem volt meg a lehetőség arra, hogy az egyes baktériumfajtákat egymástól elkülönítsék és azokat „tiszta tenyészetben“ tenyésszék. Koch főtt burgonyaszeletek felszínére kent fel egy cseppnyi táptalajlevest és ily módon „szélesztette“ a baktériumokat. A baktériumok egymástól távol telepedtek meg a burgonyaszeleten és nőttek ki, mint önálló, „tiszta“ kulturált. Az egyes baktériumok, amint egyhelyben továbbszaporodnak, szabadszemmel is látható, különböző jellegű és színű foltokat képeznek, úgy, hogy sokszor már puszta ránézéssel is megmondhatjuk, hogy milyen fajta baktériumközösség él a burgonyának egy-egy pontján. A burgonya helyébe aztán a zselatin lépett és ma már a sokféle színű és kémhatású, komplikált vegyi összetételű szép színekben pompázó táptalajok könnyűszerrel leplezik le a rengetegre szaporodott baktériumféleségeket, de mind megannyinak az őse mégiscsak Koch zselatinja és ennek pórias elődje a főtt burgonya volt. Amikor Koch elkészült az egyes baktériumok elkülönítését lehetővé tevő felfedezésével, szabadon válogathatott, hogy kialakult módszere segélyével melyik betegség kórokozójára vesse ki hálóját. Orvosilag és emberileg egyaránt érthető, hogy a legszörnyűbb tömegbetegségnek, a tuberkulózisnak a kórokozóját tűzte ki céljárd. Hogy a tuberkulózis fertőző betegség, azt Morgagni nyomán Cohnheim bizonyította be, aki tuberkulotikus gümőrészeket oltott be nyulakba és a nyulak tuberkulózisban pusztultak el. Koch a gü- mőket kezdte mikroszkópjával vizsgálni és hosszas kutatás után különleges festési eljárással karcsú, finom pálcikákat talált a gii- mőkben. (1881) Ezeket a kis pálcikákat megtalálta Koch az átol- tással beteggé tett kísérleti állatokban is és megtalálta minden egyes tuberkulózisban elhalt egyén tetemében is. De Koch a tuberkulózis bacillusának felfedezését csak akkor tekintette bebizonyítottnak, amikor hosszas fáradozás eredményeként sikerült azt színtenyészetben kitenyészteni és a színtenyészetből vett parányokkal állatokat beoltani és az elhullott állatokon a
