Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
Nobel Alfréd és a Nobel díj
18 tragédiát, amelyet ki is nyomatott Párásban. Családja nem akarta, hogy a gyenge dráma a nagy ember emlékére árnyat vessen és három példány kivételével elpusztítatta. A dráma Shelleynek egy témáját (Beatrice Cenci) dolgozta fel más felfogásban. Nobel pacifizmusa korai fiatalságából származik és kétségtelenül kedves Írója, Shelley hatására vezethető vissza. A későbbiekben hatással volt rá Suttner Bertával*) való szellemi barátsága is. Nobel, a dinamit feltalálója mint pacifista talán még nagyobb ellentmondásnak látszik, mint poétasága. Az emberi lélek azonban sokrétű és sok minden megfér benne egymás mellett, de jobban megérthetjük, ha Nobelnek ez ellentétre vonatkozó beállítását ismerjük: „Az én gyáraim, mondotta épen Suttner Bertának az 1892-i berni békekongresszus alkalmával, — talán előbb vetnek véget a háborúknak, mint a kongresszusok. Azon a napon, amikor két hadsereg másodpercek alatt képes lesz egymást kölcsönösen megsemmisíteni, bizonyára vissza fognak riadni a civilizált nemzetek a háborútól...“ Kötelező döntőbíróság és részleges leszerelés az az elgondolás, amit meg szeretne valósítani. Diplomatákkal való eszmecserék után egyre nehezebbnek látja a kérdést és 1893-ban így ír Suttner Bertának: „Vagyonom egy részét arra szeretném fordítani, hogy egy díjat alapítsak, amely minden öt évben kerülne kiosztásra mondjuk, öt ízben, mert ha harminc év alatt nem sikerült a jelenlegi rendszert megreformálni, úgy a barbárságba való visszasűlye- dés elkerülhetetlen. A díjat az kapná, aki Európát az általános békéhez a legnagyobb lépései vinné közelebb... Nem beszélek lefegyverzésről, leszerelésről, amely csak lassan érhető el, még csak kötelező döntőbíróságról sem beszélek de csakhamar arra az eredményre lehetne jutni, hogy az összes államok kötelesek legyenek a támadó ellen fordulni . . . “ A békegondolat haláláig kisérte és sok évvel halála után, ha szintén kevés sikerrel is, az általa is vallott elgondolásokkal próbálkozik ma is az emberiség. *) Suttner Berta bárónő, gróf Kinsky osztrák altábornagy leánya, anyai ágon Körnernek, a nagy költőnek családjából származott. Híres regénye „Die Waffen nieder, eine Leb ens ge sic hie“ 1889-ben jelent meg német nyelven.
