Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1911 Gulstrand: A szem optikája
103 nulmányait Jönköpingben végezte, az orvosi diplomát Stockholmban szerezte meg 1888-ban, miután előzőleg Upsalában és Wien- ben is folytatott egyetemi tanulmányokat. Gullstrand már fiatalkorában is mathematikai tehetségnek bizonyult és medikus évei alatt sem hagyta félbe mathematikai továbbképzését. A számok világa iránt táplált érdeklődése sorsdöntő volt egész pályafutására, mert a fiziológiai optika problémáinak megoldása jórészt mathematikai — fizikai feladat. — Doktori disszertációja az asztigmatizmusról szólott és egészen új szempontokból világította meg a kérdést. Az a&ztigmatizmusnál a szaruhártya görbülete a rendestől eltérő és a tárgyakról az asz- tigmatikus szembe jutó fénysugarak szabálytalanul eltérítődnek és a tárgy képe torzult, elmosódott lesz. Gullstrand doktori disszertációja oly alapvetően fontos munkának bizonyult, hogy ennek alapján a stockholmi orvosegyetemen (1891) magántanárságot nyert. 1894-ig Stockholmban működött és tudományos kutatásain kívül mint szemorvos is széleskörű gyakorlatot folytatott, amikor is az upsalai egyetemre nevezték ki a szemészet tanárává. Az upsalai szemészeti klinika Gullstrand műve és vezetése alatt mintaszerű intézetté fejlődött, mégis örömmel cserélte fel a klinikát a fizikai-optikai tanszékkel, amelyet az ő személyének kreáltak és ahol tisztán azokkal a kérdésekkel foglalkozhatott, amelyek egész tudományos érdeklődési körét betöltötték. Egymás után jelentek meg munkái a differentialgeometriai optika köréből és vizsgálataiból és számításaiból kiderült, hogy az optikai képnek létrejöttére vonatkozó eddigi felfogások egy része tévedésen alapul. Gullstrand átalakította az optikai reprodukció elméletét és egy egyenletet állított fel, amelyből az opikai képet illetően addig ismeretlen törvények voltak levezethetők. A szem fénytörő közegei egyes részeinek más és más az optikai tulajdonsága úgy hogy összehasonlíthatatlanul komplikáltabbak a szemben az optikai viszonyok mint egy még oly finoman összeállított lencserendszerben. A fényképezőgépnél ha egy bizonyos távolságban levő tárgyat akarunk lefényképezni, akkor az objektívnek és a fényérzékeny lemeznek egymástól való távolságát úgy állítjuk be, hogy az optikai kép lehető élesen vetítőd-
