Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1911 Gulstrand: A szem optikája
IO! optikája. különbözik a többi Nobel-díjat nyert orvostudóstól, hogy ugyanannak a nemzetnek fia, amely Nobel Alfrédet is fiának vallhatja, míg a többi Nobel-díjas orvos mind más országok nagyjai közül került ki. Ez a tény egymagában is hallatlan értéket kölcsönöz Nobel dijának és egyben mindennél élénkebben demonstrálja a stockholmi orvosegyetem professzorainak pártatlan tárgyilagosságát, amikor igen kis jóakarattal nem egyszer más svéd orvostudósokat is jutalmazhattak volna közmegelégedésre azzal a díjjal, amelynek odaítélése tisztán az ő véleményüktől függ. Hogy hosszú évek alatt csak egyszer tették, annak az az oka, hogy önmagukkal szemben még magasabb mértéket alkalmaztak, mint idegen nemzetek fiaival szemben. Allvar Gullstrand még más szempontból is egyedülálló a Nobel-díjasok között, ő az egyetlen szemész, aki e nagy kitüntetésben részesült. A szemészet az orvostudománynak a legexaktabb módon kiművelt területe, pompás keveréke a fizikai optikának, amely önmagában is egyike a legszebb és legnehezebb tudományágaknak és a tulajdonképeni orvostudománynak. A tökéletes szemész kitűnő fizikus és kitűnő orvos. Csak e két tulajdonság együttes jelenléte tesz valakit jó szemésszé. Ha szemünknek, a látás szervének működését akarjuk átgondolni, akkor a szemet durván két részre kell bontanunk. Az egyik az idegrendszeri rész, lényegileg az agyvelőnek egy előretolt nyúlványa, amelynek bonyolult szerkezetét, finom rétegekben elrendeződött sejtjeit a Nobel-díjas Ramon Y. Cajal írta le > 1911. Gullstrand: A szem Az 1911. év Nobel-díjasa abban
