Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)

Nobel Alfréd és a Nobel díj

9 nek számított. Üzemében sokfajta gépet gyártott, a Putiloff mű­vekkel dolgozott együtt és időnként ezer munkás is dolgozott gyárában. Régi adósságait kifizette és svédországi rokonait bőke­zűen támogatta. Közben egyik találmánya a másikat érte, többek között egy melegvízfűtési rendszert is kidolgozott. Később hajó­gőzgépek gyártására rendezkedett be, mert az orosz kormány gőz­hajókká alakította át hadihajóit. A békekötési és Miklós cár halála után azonban az új kormány cserbenhagyta, nem kapott megren­deléseket és a nagy vállalat zsugorodni kezdett. 1859-ben már a hitelezőknek volt kénytelen átengedni a gyárat és 5 maga Svéd­országba tért visza. A szép sikerek után 60 éves korában újra élőiről kellett kez­denie mindent. Helenenborgban telepedett meg és robbanóanya­gok kombinációival kísérletezett. Itt történt 1864-ben a nagy sze­rencsétlenség, egy óriási nitroglycerin-robbanás, amelynek Emil fia és négy alkalmazott lett az. áldozata. E nagy csapás után egy hónap múlva agyvérzést is kapott, melyből aztán nem is tudott teljesen kilábolni. A sorscspásóktól és testi nyomorúságtól sújtott ember még betegágyában is minden módon azon volt, hogy teremt­sen és produkáljon. Brosúrát írt a háziiparról, mint a kivándorlás megakadályozásának eszközéről. A svédországi fűrésztelepek fel nem használt hulladékaiból akart mindenféle praktikus dolgot csináltatni a parasztokkal, mint kocsikat, koporsókat, ládákat, összerakható házakat, amelyeket melegebb éghajlatú országokba akart exportálni. Elgondolásaiban sok a kritika nélküli fantázia, de a brosürában lefektetett gondolatok jórésze az idők folyamán tényleg megvalósulást is nyert. Hogy aztán olyan koporsót akart szerkeszteni, amelynek szelőző nyílása és jelző-csengője van az élveeltemettetés me "akadályozására, az már ideges félelmi tünetek közé sorolható és érdekes módon Alfréd fiánál is talákozunk hasonló gondolattal. — Egyéb különös elgondolásai: a Nilus vizét földalatti csőrendszerben akarta öntözésre használni, hogy a víz ne párologhasson el hamar és nagyobb terület legyen öntözhető, vagy hogy idomított fókákkal akarta az úszó aknákat az ellenséges hajókhoz eljuttatni. Nobel Emánuel valódi őstehetség volt, aki valójában minden technikai előképzettség nélkül, veleszületett

Next

/
Oldalképek
Tartalom