Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
55 szegycsonti végén hallható a legerősebben, hanem a bal harmadik borda szegycsonti vége felett, vagy ennek szomszédságában a szegycsonton, tehát közel azon helyhez, ahol a mellkasfal mögött az aorta billentyűi fekszenek, ahol a zörej keletkezik. Az aorta hallgatódzási helyén azért gyengébb a zörej, mert a zörejt okozó vér áramlása a rendes árammal ellenkező, a bal kamra felé irányul, a zörej tehát rosz- szul vezetődik az aorta hallgatódzási helye felé. A zörej oly erős lehet, hogy a távolba is hallható; néha a zörej mint surranás tapintható. Előfordul az is, hogy a zörej teljesen hiányzik, de ilyenkor is sokszor lehetséges a kórjelzés a billentyűhiba egyéb jellemző tünetei alapján. Éppen a billentyűnek súlyos megbetegedésekor fordul elő, hogy zörej nincsen. Az aortainszufficiencia zöreje rendszerint a diasz- tole vége felé gyöngül, tehát dekrescendo jellegű; a zörej többnyire fúvó, ritkán zenei jellegű. Az aorta felett diasztolés hangot sokszor nem hallunk, de néha halk hangot hallunk, sőt ezen hang lehet erősen ékelt. Olyankor fordul ez elő,, ha a merev billentyűk ugyan nem zárnak, de még megfeszülnek. Nagyon jellemzőek ezen billentyűhibára a veröereken keletkező jelenségek. Mivel az a billentyű működik hibásan, mely a szív és nagy vérkör artériái közt van, azért ezen billentyűhiba folytán az artériákon jellemző tünetek fejlődnek ki. Sokszor a verőereken levő tünetek teszik bizonyossá a kórjelzést, ezek ugyanolyan fontosak a billentyűhiba kórjelzésében, mint a szíven levő tünetek. Az érverés az acrtabillentyűelégtelenségben jellemző módon megváltozik. A diasztolében a nem záró félholdalakú billentyűkön keresztül az aortából a bal kamrába visszafolyik több-kevesebb vér, úgy hogy emiatt a diasztolében az artériás nyomás erősen csökken. Szisz- tolékor viszont a tágult és hipertrófiás bal kamra nagy erővel sajtol a rendesnél nagyobb mennyiségű vért az aortába, úgyhogy gyorsan emelkedik az artériás nyomás. A pulzus, amely az artériás nyomás ingadozásának következménye, ezért gyorssá, nagy hullámúvá Jpul- sus celer et altus). peckelőviLAesz. A peckelő pulzusra a hullámnak hirtelen gyors emelkedése és hirtelen süllyedése jellemző. Az utóbbi és az artériáknak üressége a diasztolében éppen olyan jellemző, mim az érverésnek gyors emelkedése. A pulzus sokszor még akkor is peckelő, amikor a betegen már szívgyengeség fejlődött ki. A vérnyomás- mérések is megerősítik azt, amit az artériákon tapintunk: a szisztolés nyomás az aortainszufficienciás betegen többnyire nagyobb, a diasztolés nyomás pedig a rendesnél lényegesen kisebb (pl. 150—170, illetőleg 50—20 mm. Hg), úgy hogy a kettőnek különbsége, a pulzus- nyomás (amplitudo) lényegesen nagyobb. A vérnyomás nagy ingadozása miatt erősen, láthatóan lüktetnek a verőerek; legfeltűnőbb ez a nyakon, a karokon, de gyakran a távoli
