Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Fertőzésből és mérgezésből származó idegbajok. Átdolgozta: Ángyán János dr.
441 paraplégia, vagy az egyik végtag bénulása, nem ritkán azonban a fej kivételével az egész test valamennyi szándékosan beidegezhető izma egészen megbénul. A bénult izmok teljesen petyhüdtek, gyorsan sová- nyodnak, farádos ingerlékenységük csakhamar csökken s a teljes elfajulási reakció rövid idő alatt bekövetkezik. Emellett természetesen a reflexek is eltűnnek, egyes esetekben azonban a meg nem támadott izcmzatban fokozott reflexjelenségek is találhatók. A megbénult ^végtagok hűvösek, rajtuk a bőr márványzott. A bénulás kifejlődésével a betegség tulajdonképpen véget ér, a gyermek érzékenysége még néhány napig eltart ugyan, de csak igen kivételes eset az, amelyben ezen időn túl még további izmokban bénulás jelentkezik. Ezután kezdődik a betegség második szakasza, mikor a visszamaradt bénulás lassankint javulásnak indul. A legelső lázas szakban, vagy a bekövetkező bénulás idején a gyermekek egy része meghal, sőt a halandóság némely epidémiában 40°/o-ra is terjed, általában azonban 10°/0 körül van. Az életben maradt gyermekek bénulása az eseteknek mintegy felében csakhamar teljesen meggyógyul, a többinek bénulása lassan javul. Általában minél hosz- szabb ideig tart a bénulás, annál lassabban múlik, javulást azonban még egy esztendőn túl is tapasztalhatunk. A felnőtteken keletkezett ilyen bénulások rosszabbul gyógyulnak, mint a gyermekeken. Az állandóan bénultan maradó izmok működéskiesése szerint a végtagokon különböző deformitások keletkeznek, pes equinus, pes valgus és egyéb eltorzulások hosszú sorozata. A hasizmok bénultan maradása a has elődülledését s a mellkas deformálását okozza, a hátiizmoké a gerincoszlopelferdülésnek különféle alakjait. A bénultan maradó végtagok hosszasági növekedése is elmarad az ép oldal mögött. A hasizmok bénulása a vizelési és székelést is nehezíti. Az érzésben csak igen ritkán van tompulás. A vázolt kórkép néha — nyilvánvalóan a kórok változó elhelyezkedése miatt — módosulhat. így ha a bénulás lassabban fejlődik ki s eleinte az alsó végtagokon, majd a törzsökön és utóbb a felső végtagokon jelentkezik, a Landry-féle bénulás képére ismerünk. Valószínű, hogy e nem határozott kórforma eseteinek egy része idetartozik. A bénulás felterjedhet a nyúltvelő magjaira is, amikor a nyelven, a szem- izmokon támad bénulás. Volt olyan eset is, amikor csak erre a területre szorítkozott a folyamat. Kórjelzés. Különösen a kezdeti időszak, amely több napon át elhúzódhat, az, amelyben a tünetek értelmezése nehéz. A lázas fertőzéses bántalmak egész sora jár hasonló tünetekkel; főképpen influenzára, hevenyés gyomorbélhurutra, néha vérhasra gondolnánk, ha már ezen időben a túlérzékenység, az éjjeli nagy nyugtalanság, az erős izzadás, esetleg meningitisz tünetei nem figyelmeztetnek idegrendszeri meg
