Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Fertőzésből és mérgezésből származó idegbajok. Átdolgozta: Ángyán János dr.
437 együttes közrehatása mellett, de még ha hosszú időn át, lassanként jutott is a méreg a szervezetbe, még akkor sem betegszik meg minden ilyen egyén egyformán, hanem egyes egyéneknek van feltűnő érzékenységük ezen mérgekkel szemben. Az általános kórkép nagyjából megfelel a neuritisz már vázolt tünetének, mindazonáltal sok esetben jellegzetes eltérést találunk a neuritis infectiosa képétől. Némely esetben a megtámadott területen különösen azok az izmok bénulnak erősebben, amelyek a beteg foglalkozásával kapcsolatosan erősebb működést teljesítenek (Edinger „Aufbrauch"'s teóriája). Kórboncolás. Az idegeken csak degeneráció állapítható meg. Sok esetben a középponti idegrendszer sejtjeiben is találtak elváltozást. Tünetek. Az egyes nevezetesebb mérgekre jellemző tünetek a következők: Az ólombénulást megelőzi kólika székrekedéssel, néha fájdalom az ízületek körül (arthralgia), a bénult végtag azonban nem fájdalmas, érzési zavar is csak igen ritkán van. A bénulás igen jellemzetes: radialis-bénulás, amelyben szabadon marad a m. brachioradialis, gyakran az abductor pollicis is. Néha csak a kis kézizmok bénulnak meg; az alsó1 végtagon igen ritka a bénulás, kivéve gyermekeken, akiken a négy-végtag-bénulás gyakori. Ilyenkor a bénulás a peroneus területén a tibialis anticus kivételével terjed el. Súlyosabb esetekben encephalopathia saturnina tünetei (konvulzió, kóma, delirium, heves fejfájás, amaurózis) hirtelen bekövetkeznek. (L. a mérgezések fejezetében.) Az arzén-neuritis koleraszerű, fájdalmas bélzavarokkal, étvágytalansággal, torokszárazsággal kezdődik, ezeknek hevessége arányban van a mérgezés akutabb vagy kevésbbé akut voltával, míg a neuritiszes zavarok a hosszabb ideig kis mennyiségben bevett arzénből is keletkezhetnek. Az ideges tünetek elsősorban a kezeken és lábakon heves fájdalmassággal kezdődnek s csakhamar ezen tagok bénulása is beáll. A bénult végtagokon sajátságos tartás támad: a kezeken az ujjak karomállásba kerülnek, de nem egyenletesen valamennyi ujj, a lábakon pedig erősen hajlított (plantarflektált) helyzetbe. Ezen bénulások hónapokig elhúzódnak, de még amikor javulás állott is már be, a fájdalmak mégis soká igen heves mértékben eltartanak. A fájdalmas területen érzéstelen helyek is találhatók. Jellemző tehát az arzénbénulásra a tüneteknek kézen-lábon egyszerre megjelenése és a nagyfokú és tartós fádalmasság. Az esetek nagy része meggyógyul. (L. a mérgezések fejezetében.) A szénkénegmérgezés ipari munkások között néha előfordul, a kezdeti tünetek gyakran mániás elmezavarban állanak, azután heves
