Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)

Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei

36 nagyon szapora tahikardiában, kétségtelennek látszik, hogy ez lénye­gesen szerepel az ilyenkor keletkező keringészavar előidézésében. Ezek után áttérek a szívverés aritmiájának jelentőségére a kerin­gés szempontjából. Nem szükséges, hogy részletesen tárgyaljam a különféle aritmiákat e szempontból, általánosságban azt mondhatom, hogy minden eltérés a rendes ritmustól kedvezőtlen. Egyrészt azért, mert ha korábban jön egy szisztole, a szív telődése vérrel még hiányos és ezenkívül ilyenkor a szívizom még nem jutott abba a legkedvezőbb állapotba, amelyben a legnagyobb erejét tudja kifejteni. Az előbb említett „Vorhofpfropfung“ is létrejöhet az aritmiás szívverés folytán, vagy azért, mert túlkorán, vagy azért, mert túlságosan későn támad a kamraszisztole (extraszisztole, illetőleg a szisztole késése a vezetés­nek lassúbbá válása következtében), s ez is ronthat a keringésen. Magától értetődik, hogyha az aritmiát az okozza, hogy egyes össze­húzódások hiányzanak, vagy hogyha a pitvarok ugyan összehúzód­tak, de kamraszisztolek estek ki, ez is ronthat a keringésen. Ezenkívül már most akarom kiemelni azt, hogy a vérkeringés szempontjából a kamraműködésnek van uralkodó jelentősége, míg a pitvarszisztolék, a pitvarizomzat csekély tömegének megfelelően, csak kis mértékben támogathatják a kamrákat, aminek bizonyítéka az, hogy a fibrillációs aritmiában a rendes pitvarműködés hiánya ellenére, mégis a vérkerin­gés rendes maradhat, néha hosszú időn, sok éven keresztül is. A tahikardia, a bradikardia és az aritmia tehát rossz hatással lehet és sokszor rossz hatással is van a vérkeringésre, de ez távolról sem jelenti még azt, hogy ezek a ritmuszavarok mindig számottevő mértékben rontanak a keringésen. Sőt bizonyos, hogy hála a szív nagy alkaJmazkodóképességének, sokszor e ritmuszavarok enyhébb formái, semmiféle keringészavart, semmiféle dekompenzálásos tünetet nem idéznek elő. Nyilvánvaló, hogy a ritmuszavarok kedvezőt­len hatása fokozott mértékben fog megnyilvánulni akkor, ha a szív beteg, ha pl. billentyühiba vagy miokarditisz ront a szív erején, a keringésen. A különféle ritmuszavarok jelentőségének, gyógyításuk szükségességének elbírálásakor ez nagyon is tekintetbe veendő. De ugyanide tartozik még egy szempont: a vérkeringés rendes volta mellett is gyógyítanunk kell az olyan ritmuszavart, amelyről tud­juk, hogy az magában is idővel keringészavarhoz szokott vezetni. De nemcsak a vérkeringésre való rossz hatásuk miatt szorulhat­nak gyógyításra a szív ritmuszavarai, más tünetek is keletkezhetnek, amelyek miatt az szükségessé válik. A ritmuszavarok egyrésze szub­jektív tüneteket is okoz, ha nem is fájdalmat, de felette kellemetlen érzést vagy szívdobogást és ezek némelykor annyira kínosak, hogy elkeserítik a beteg életét. Ezekben az esetekben is, még ha a keringé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom