Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
411 megalvad (Froin syndroma). Egyes esetben a folyadék cukortartalma is nagyobb lehet (hyperglycorrhachia) és tumorban néha a liquor Wassermann-reakciója is pozitív. A koponyáról készült röntgenfelvételen helyenként megvastago- dás, máshol elvékonyodás látható, feltűnőek lehetnek az impressiones digitatae-k és a diploe tágult ereinek megfelelő árnyékhiányok, a sella turcica erősebb kiboltosulása és kikopása. 2. Helyi tünetek. Az agyvelődaganatok egy részében helyi vagy góctünetek egyáltalában nem jelentkeznek, aminek oka vagy abban van, hogy a daganat igen lassú növekedésben csupán eltolta helyéből az agyvelőállományt s ez a nyomás elől baj nélkül kitérhetett, vagy pedig, hogy a daganat olyan agyvetőrészeken nőtt, amelyek a működéssel szoros kapcsolatban nincsenek. Néha a koponyacsont lokálos érzékenysége ütögetésre jelzi a daganat helyét. Igen ritkán a kopog- tatási hang tompább. Részleges tünetek azonban kifejlődhetnek néha a távolba ható nyomástól is, ezek a távoli tünetek, továbbá a daganat körül támadó lágyulás okozhat egyes gócjelenségeket, ezek a szomszédos tünetek. Ezek azonban sokszor igen jellemzetesek, de a daganat lokálozását néha nagyon megnehezítik. A homloki karély góctünetei lehetnek: a fájdalom koncentrálása az egyik homlokfélre, amellett az ilyen beteg gyakran megváltozik gondolkozásában, majd aluszékony, majd túl eleven; a jókedvű elbu- tulás, kellemetlen élcelődéssel (Witzelsucht) gyakran fordul elő különösen a baloldali daganatban. Ha a daganat közeledik a mozgató zónához: általános vagy kérgi epilepsziás,, vagy petit mái-rohamok törhetnek ki, amelyeket aura nem előz meg. Ilyenkor a hemiplégia legenyhébb nyomát (nem teljesen részarányos karemelést, amikor felszólítjuk, hogy két karját magasra emelje, az egyik kinyújtva tartott kézen reszketést, a hasreflex különböző erősségét, stb.) találhatjuk. A koponya alapjához közel levő tumorok anozmiát, egyik szemen neu- ritiszes vakságot vagy látótérbeli kiesést és exophtalmus-1 okozhatnak. A baloldalon a mozgató zóna szomszédságában mozgató afáziás zavarok keletkezhetnek. A gyrus cinguli táján levő daganatok a kisagyvelői ataxiára emlékeztető egyensúlyzavart támaszthatnak. A mozgató zóna tájékán keletkező daganatok természetesen megfelelő mozgási kiesést s ennek szomszédságából kiinduló Jackson- rohamokat, vagy egyes izmokban be-beálló rángásokat idéznek elő. A későbbi lefolyásban többnyire monoplégiássá vagy hemiplégiássá lesz a beteg. A daganat azonban gyakran átterjed a szomszédos területekre is s ekkor megfelelő egyéb tünetekben is nyilvánul. A mozgató zóna területén levő daganatban beálló vérzés hirtelen nagyfokú hemi- plégiás vagy apoplexiás kórképre vezet, néha azonban a paralizisre emlékeztető múló bénulások támadnak. A Sylvius-barázda tájékán
