Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
409 Itt néha igen nagyra megnő. A ráknak is lehet diffúz beszűrődési formája. A rák gyorsan növekszik. A cysták közül leginkább az echinococcus és cysticercus észlelhetők. Tünetek. Az agyvelődaganatok általános és helyi tüneteket okoznak. 1. Az általános tünetek oka a zárt koponyaüregben fokozódó nyomás. Az agyvelő igen lágy összeállása következtében minden térfogatnagyobbodás fokozódó nyomása nagyon egyenletesen oszlik meg. Hozzájárul még ehhez az egyenletes eloszláshoz a cerebrospinás folyadék is; így ennek közvetítésével az a nyomás, amelyet a tentorium cerebelli alatt vagy fölött levő daganatok okoznak, átterjed a tentorium túlsó oldalára is; sőt a folyadéknak pangásos megszaporodása még nagyobbítja a nyomást. Még nagyobb baj támadhat abból, ha a nyomás kiegyenlítését a cerebrospinás folyadék nem közvetítheti, mert elzáródás miatt a negyedik agykamra felé a többiekből nem juthat át. Ezek azok az esetek, amelyekben a lumbálpungálás hirtelen halálosvégű lehet a beálló nyomáskülönbözet miatt. A folyadék megszaporodása okozza, hogy az agyvelődaganatok esetében rendszerint nagyfokú belső vízfejűséget is találunk. A legfontosabb általános tünetek a fejfájás, hányás és a pangásos papilla, ezenkívül szédülés, pulzusritkulás, eszméletzavar és eklamp- sziás görcsök. A fejfájás daganatra gyanús, ha felismerhető egyéb ok nélkül olyan egyénen veszi kezdetét, aki különben nem szokott fejfájós lenni. Oka a dura feszülése, melyet a trigeminus lát el érző ideggel. Az ilyen daganatokozta fejfájás rendszerint heves, többé-kevésbé állandó, néha, különösen a fej mozgatásakor, köhögéskor, hányáskor igen fokozódó, az egész fejre, gyakran azonban a fej egyik részére erősebben kiterjedő, amikor a daganat az agyfelszínéhez közel fekszik és amikor a koponyának ezen a helyen való kopogtatása is fokozza a fájdalmat. Némely esetben a fejfájás igen kevés. A hányás nem függ össze gyomorzavarral s független a táplálkozástól, éhgyomorra és minden előzetes émelygés nélkül hirtelen támad, néha a test, de különösen a fej helyzetváltoztatásával összefüggésben. Okát a nyúltagy vagy a labirint izgalmában látjuk. A koponyaüreg hátulsó részében fejlődő daganatokban gyakoribb. A pangásos papilla és a neuritis optica legtöbb esetében agy- velődaganatja van a betegnek. A látásélesség csökkenése és a látótér szűkülése nyomásokozta látóidegsorvadásra utal. A látásélesség csökkenése azon az oldalon, amelyen a daganat fejlődik, kifejezettebb lehet. Gyakran már elég korai tünet, de néha hiányzik. Legkifejezet- tebb a corpora quadrigemina táján fejlődő daganatban; ilyenkor ál
