Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
401 nyebben viselik el a betegek, aminek oka abban van, hogy a jobboldali hemiplégia a bal félteke sérülése miatt igen gyakran jelentékeny kieséssel jár egyéb képességek tekintetében is: beszédzavar, korlátozott mozgási képesség a gyakrabban használt jobbkarban; ehhez még hozzájárul az is, hogy a jobboldalt bénult beteg balkeze a finomabb feladatokban ügyetlenné válik, mert agyvelőnk minden finomabb mozgásképességét bal féltekéjében bírja; ezek a körülmények eléggé megmagyarázzák e nagy különbséget. A jobboldalán hemiplégiás beteg ingerlékeny, sokszor kényszernevetéssel vagy kényszersírással küzd, ez minden beszédkísérletét még nehezebbé teszi. Sokszor a gondolkozást képesség tetemesen gyöngült, nem ritkán bizonyos irányokban nagyobb mértékben. Ellentétben ezzel a csökkent működéssel, néha a nemi ingerlékenység fokozott. A jobboldali végtagbénulással, balogokon baloldali bénulással együtt az afázia különféle alakjai csatlakoznak a kórképhez. (L. 257. 1.) Az in-, periost-, izomrefiexek a hemiplégiás oldalon igen tetemesen fokozottak, de az ép oldalon is fokozottabbak, mint előbb voltak. A Babinski- és Oppenheim-reflex igen élénken váltható ki a bénult végtagon. Viszont a hasreflex és egyéb bőrreflexek a kóros oldalon hiányzanak vagy tetemesen gyöngültek az ellenoldallal szemben. Az izmok tápláltsága lényegesen nem változik meg. A bénult végtagok vérkeringése némileg korlátozott, a végtagok hűvösek, az ujjak bőre a nem használás következtében vékonyabb lesz. Ha az ilyen beteg vízkórossá válik: az ödéma a bénult végtagon jelentkezik elsősorban. Kórjóslat. Az apoplexiás roham rossz kórjóslatú, ha az eszméletlenség tovább tart 24 óránál, ha a beteg hőmérséke kezdetben nagyon csökken s pár óra múlva erősen lázassá válik, ha a lélegzetvétel szabálytalan vagy Cheyne-Stokes-jellegű, ha tüdővízkórság vagy korai felfekvés jelentkeznek. Az életbenmaradt egyén sorsa nagyban függ az alapbajtól. Az agyvelővérzés rendszerint olyan érmegbetegedésből származik, mely új inzultust okozhat. Ebben a tekintetben igen különbözők az egyes egyének, némelyiken kisebb rohamok nagy sorozata ismétlődik s minden roham után csaknem teljes gyógyulás áll be a bénulásban, más esetekben a hemiplégiás beteg, akit már ez a baja is kényszerít a legnyugo- dalmasabb és mértékletesebb életmódra: sok éven át változatlan állapotban megél, vagy valamely egyéb bajban pusztul el. A hemiplégiás bénulás, ha nem származik a piramispálya vagy az agyvelőkéreg mozgató centrumainak elroncsolásából, elég gyorsan enyhül s nem ritkán pár nap, 1—2 hét alatt elmúlik. Ha a vérzés okozta nyomás állandóbban éri a vezetőpályákat: a javulás lassabban létesül. Általában véve kedvezőbb, ha a javulás elsősorban a beszélés képességében, majd a felső végtagban jelentkezik, míg a fordított sorrend, 26 Belorvostan tankönyve. II. 3. kiadás.
