Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)

Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok

\ ugyan (pl. megvakulva), de egyébként látszólag meggyógyulva él évekig, amikor a daganat növekedésének új jelenségei mutatkoznak. A daganat nélkül fejlődött vízfejűség a felnőttben különböző okok­kal állhat kapcsolatban. Az esetek egy részében hevenyés fertőző betegségek után fejlődött (pneumonia, tífusz, influenza), máskor a fejet ért megrázkódtatás, vagy ütés, gyakran előzetes erős nap­fényhatás után (insolatio) szerepelhet mint a baj kiváltó oka olyan egyénben, aki talán egy már a fiatalabb korban elszenvedett fertőzéses meningitiszes megbetegedés következtében e betegségre hajlamos. Ügy a gyermekkori, mint a felnőttek vízfejűségében jelentős szerepe van a luesnek és ezért minden ilyen esetben fontos a kimutatása a vér és a liquor Wassermann reakciója segélyével. Kórtan és kórbonctan. A vízfejűség kétféle lehet. Vagy csak a kamrák folyadéktartalma szaporodik meg és ez esetben a folyadék kitágítja a kamrák üregét (hydrocephalus ventricularis seu internus), vagy pedig az agyvelő és a koponya között gyülemlik meg a folyadék (hydrocephalus meningeus seu externus); az utóbbinak kétféle oka lehet: az egyik a lágy burkoknak izzadmányt termelő megbetegedése, amely mellett az agy fejlődése gátolt, a másik az agyvelő (fejlődési rend­ellenesség, vagy polioencephalitis utáni) sorvadása, nagyobb kiterjedésű lágyulása, amelyek miatt nyomáscsökkenés támadt a koponyaüregben és az így keletkezett üreg kitöltésére szolgál a folyadék (hydrocephalus ex vacuo). Foerster a vízfejűségnek következő formáit különbözteti meg: 1. ti. occlusus, amikor az agykamrák és a subarahnoideás ür között a közlekedés elzáródott, 2. H. aresorptivus, amikor a közleke­dés megtartott, de a termelt agyvíz felszívódása a vénás rendszer megbetegedése folytán hiányos, 3. H. hypersecretorius, amidőn gyulla­dásos folyamat vagy a liquorelválasztást fokozó belső elválasztási zavar következtében (az epifizis sorvadása, amely az elválasztást fokozó hipofízisnek antagonistája) túlsók agyvíz képződik, 4. H. con­comitans ex vacuo, veleszületett agyvelősorvadás következtében, 5. H. ex vacuo reactorius, az agyállománynak gyulladásos, vagy lágyu- lásos folyamat következtében bekövetkezett zsugorodáskor. Míg a fejletlen agykoponyának a megszaporodott, vagy elfogá­sában gátolt agyvíz igen tetemes megnagyobbodását okozza, addig a felnőtt emberen nem ritkán sorvasztja a koponyatetőt és a koponya­alapon is kimutatható a sorvadás; elsősorban a sella turcica öblözete lesz laposabb, a dorsum sellae, a processus clinoideusok elvékonyod­nak és eltompulnak, amint ezekről a röntgenfelvételen meg is győződ­hetünk. Az agyvelősorvadáshoz társuló vízfejűség a fejletlen koponya rendes fejlődésének elmaradását, tehát mikrocephaliát eredményez. Az agy állománya a veleszületett vízfejűségben a nyomási sorva­dás következtében teljesen elvékonyodott s az egész agyvelő valóság­394

Next

/
Oldalképek
Tartalom