Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
21 Az elektrokardiogrammon szintén jól felismerhetők e viszonyok: a pitvar- (P) és a kamra-lengés közti távolság a vezetési időnek egyre hosszabbá válása miatt mindinkább nagyobbodik a 10. ábra első három szisztoléjában, emiatt a 4-ik szisztole P lengése összegeződik a 3-ik szisztole T lengésével és ezen P lengés után hiányzik a kamra lengéscsoportja, a vezetés a //z's-nyalábban már annyira romlott, hogy az inger nem jutott át a kamrákba, s kiesik egy kamraszisztole. Az ezután következő periódusban a vezetési idő megint rövid, olyan mint a görbe első szisztoléjában. A szív megfigyelése is jellemző adatokat szolgáltat: a kihagyás idején ugyanis szívhangokat nem hallunk, lüktetést sem tapintunk. Ez jellemző az extraszisztcle-val szemben. 11. ábra. Arhythmia perpetua. R: art. radialis; J: vena jugularis. A vezetési aritmia ezen alakjának, a kamraszisztole-kiesésnek oka nemcsak a His-féle nyaláb anatómiai megbetegedése lehet, hanem ezen nyaláb vezetőképességének csökkenése és időnkint egy kamraszisztole blokkja létrejöhet anatómiai elváltozás nélkül is vagusz- izgalom hatására, pl. digitalisz-ra. Az intrakardiálos okra visszavezethető aritmiáknak egy másik alakja a fibrillációs aritmiának állandósult alakja az arhythmia perpetua vagy' pulsus irregularis perpetuus. A hosszasabban dekompen- zált szívbajos (főképpen miokarditisz és a bal vívőeres szájadék hibái) betegen sokszor ezen aritmia fejlődik ki. Ezen aritmiában állandóan irreguláros és inequálos a pulzus, a hullámok hossza és nagysága teljesen szabálytalanul változik (11. ábra). Ezen szabálytalanság azonban esetenkint igen különböző és ugyanazon a betegen is változik a szívműködés javulásával vagy rosszabbodásával. A pulzus szapora- sága is igen különböző. Többnyire a rendesnél szaporább az érverés, de vannak esetek, melyekben a pulzus rendes szaporaságú, sőt ame
