Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
564 sen éles szélű más fonalak csavarodnak. A fonalak főképpen nyálkából, fehér vérsejtekből és a bronhusok hámjából állanak és a legkisebb bronhusokból származnak. Itt keletkezik a fonalakat alkotó tapadós nyálka, itt kerülnek bele a fehérvérsejtek is és lehámlás folytán a nyálkahártya hámsejtjei. A spirálok képződését ezen a helyen szövettani vizsgálattal lehetett kimutatni, az alveolusok- ban és a nagyobb bronhusokban pedig nem volt elváltozás. Az asztmás köpetnek másik jellemző alkotórésze a Charcot- Leyden-féle kristály (1. a 33. ábrát). Ez kettős piramisalakú és változó nagyságú. Jellemző továbbá, hogy a köpet eozinofil sejteket is tartalmaz, amelyekkel talán összefüggésben van e kristályok keletkezése. Az asthma nervosum-ban az eozinofil sejtek a vérben is sokszor, főképpen a roham végén megszaporodnak, ezen eozinotilia 10%-nál is nagyobb lehet és a rohamok közötti időben is sokszor megmarad. Bár jellemzők az ideges asztmára a spirálok és kristályok, mégis mindkettő, jóllehet nagyon ritkán, más tüdő- és hörgőbetegségben is előfordul néha. Fontos az asztmás beteg orrának és orrmelléküregeinek megvizsgálása. Gyakran csak nyálkahártyaduzzanatot, bővérűséget találunk, de nem ritkán egy vagy több polipust, sövény-aeviálást, adenoid vegetációt. Néha a roham alatt sikerül tetemes enyhülést elérni azzal, hogy ezeket a helyeket adrenalin-novokainoldattal megecseteljük. A rohamok gyakorisága még ugyanazon betegen is nagymértékben változik. Néha egymásután keletkezik több roham, azután pedig hónapokig rohammentes a beteg, néha a későbbi életkorban el is maradhatnak a rohamok. Igen jellemző és az ideges asztma lényegével függ össze, hogy a rohamok rendszerint bizonyos és ugyanazon külső körülmények között jönnek létre. E tekintetben legnagyobb befolyása van egyes helyeknek. Általában nem ritka az, hogy a városban tartózkodás a betegségre kedvező (Jendrássik), a tisztább levegőjű helyeken, falun, üdülőhelyen ellenben gyakran keletkeznek rohamok. Van azonban ellenkező eset is. Sok beteg nem tűri a magasabb fekvésű helyet, még várost sem,, a másik a tengerparton lesz rosszul. Alacsony, túlmeleg, egészen elsötétített szobában alvás gyakran kiváltja a rohamot. Néha egyes gázok és szagok (kénessav, forró pecsétviasz, rózsaillat, ködös éjjeli levegő, ipecacuanha, istállószag), máskor bizonyos ételek, az azokban levő fehérjék, de bizonyos, hogy megijedés, izgalmak is kiváltják a rohamot. Az esetek egy részében, amelyekben éveken vagy évtizedeken keresztül gyakran ismétlődnek a rohamok, semmiféle állandó el
