Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)

Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei

542 támad, ha a gennyedés az agyvelőre terjed a szomszédos üregekből. A melléküregek akut gyulladása többnyire csakhamar meg­gyógyul. . Ágybanfekvés, nyugalom és aszpirin van jó hatással. Csak súlyos akut gyulladások, különösen azok, melyek a szom­szédságra terjednek, szorulnak gyors műtéti beavatkozásra. Az idült gyulladások kórjóslata sokkal kedvezőtlenebb. Ezeknek meg- gyógyítása sokszor csak hosszas helybeli kezeléssel, öblítésekkel, vagy műtét útján lehetséges. Akut gégehurut. Laryngitis acuta. Az akut gégehurutnak legfeltűnőbb jele a rekedtség, amely­nek oka a hangszalagoknak hurutos duzzadása és néha ezenkívül a mm. interarytaenoidei hurutos parézise. Az utóbbi valószínűen nem az illető idegágaknak, hanem az izomnak gyulladásos meg­betegedésén alapszik. A sokszor igen heves köhögés is jellemző a gégehurutra, mert hangja gyakran rekedt és mert a beteg köpetet egyáltalán nem, vagy pedig csak igen keveset ürít. A légzést több­nyire nem zavarja meg az akut laringitisz, csak ha, főképpen alvás közben, a hangszalagok alatt levő nyálkahártya duzzad meg erő­sen (l. subglottica), támadhat igen súlyos nehézlégzés, néha fulla­dás veszedelmével. Ez főleg gyermekeken fordul elő, mert hang­résük aránylag szűkebb. Különösen ezen esetekben fontos a gégé­nek megvizsgálása tükörrel, súlyosabb folyamat kizárása végett. A közérzet többnyire jó, a beteg csak néha lázas. Az akut gége­hurut többnyire néhány nap alatt, legfeljebb egy-két hét alatt meg­gyógyul. A laryngitis subglottica igen heves fájást okozhat. A laryngitis acuta kóroktanában ugyanazon körülményeknek van fontosságuk, mint az akut rinitisz keletkezésében. A gyógyítás az ártalmak (beszéd, dohányzás, füst, por) el­kerülésén kivül Priessnitz-borogatásból, gyenge konyhasóoldat belégzéséből megfelelő porlasztó készülék segítségével, továbbá a köhögés csillapításából áll. (Dover-por 0*10, kodein 002—0'03 stb.) Célszerű ilyenkor a csillapítót igen kevés vízben oldani, hogy ez a garatban maradjon egy ideig. Gyakran a nehezen oldódó cukor­kák szopogatása enyhít. (Egger-pasztilla, szalmiák-cukorka stb.) Ha gégeszűkület tünetei keletkeznek, célszerű, ha a beteg jég­darabkákat nyel; a traheotomia csak ritkán válik szükségessé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom