Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A bél betegségei
469 szerű száji részen, a háti oldalán két, a hasi oldalán négy éles fog van. Ezekkel kapaszkodik be a féreg a vékonybél nyálkahártyájába (elsősorban a duodénumban él, de előfordul a vékonybél többi részében is) és az abból szítt vérrel táplálkozik. Míg a ténia rendszerint egyedül van a bélcsatornában, azi ankilosztomum óriási számban lepi el a bél felső részeit. A peték a bélsárral ürülnek ki, szennyvizekben álca bújik belőlük, mely a gyomorba kerülve, a féreg kifejlődésére ad alkalmat, de úgy látszik, az álca a bőrön át is bekerülhet a szervezetbe. A fertőzés az ilyen betegtől indul ki s ezért helyi epidémiákban fordul elő olyan helyen, ahol az emberek ürülékkel könnyen fertőzhető vizet isznak. Leginkább bánya- és földmunkásokon észleljük ezt a bajt. Az ankilosztomum amellett, hogy vért szí, mérgező hatása folytán valószínűleg oldja a vö- rösvérsejteket is. Ezen két tényező összehatása folytán a k'evésvérűség- nek igen nagy fokát hozhatja létre, mely a másodlagos szegényvérű- ségnek felel meg (néha eozinofiliával) és magára hagyatva hónapokon, éveken át megmarad, fokozódik, sőt halált is okozhat. Néha az anémiát megelőzőleg vagy azzal egyidejűleg kólikás bélfájás, véres székletét is mutatkozhat. A kórjelzést megadja a petének a székben való megtalálása. A féreg elhajtására az extractum filicis maris 10—12 gr.-ja (amelyet két napra osztva is lehet beadni), vagy timol 4 gr.-ja (óránkint L0 gelatinakapszulában) szolgál, a kúra rendszerint teljes és gyors sikerrel jár. 25. ábra. Ankylostomum duodenale (Jaksch ábrája). a) hím állat, (természetes nagyság); b) nőstény állat természetes nagyság); c) hím állat, (lupenagyítás); d) nőstény állat (lupenagyitás); e) fej; f) pete ; g) hím állat végsőrésze.
