Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A bél betegségei
A szigmarák gyakorisága ezek szerint nagyobb, mint a többi összesen. Fontosságánál fogva mindjárt e helyen emelem ki e statisztikából azt is, hogy a vastagbélrák egyharmada ileuszszal kerül a sebészhez, leggyakrabban a szigmaráknál, amelynek helyén már kemény a bélsár. Ritka a vékonybélrák. A bélrák az esetek túlnyomó részében hengersejtű rák (adenocarcinoma); többé- kevésbbé körkörösen helyezkedik el a bélfalon, növekedése folytán azért mindinkább fokozódó szűkületet okoz. Felülete kifekélyesedik, környezetében gyakran igen súlyos bélhnriitot okoz. Tiinettan. A bélrák tünettana függ elsősorban a daganat helyétől, miért is az egyes alakokat külön kell tárgyalnunk. A végbélrák első tünete a székrekedés, melyet csakhamar a székelés idején mutatkozó fájás, kínzó tenezmus követ. Később a fájás a székeléstől független, állandó,, a kereszttájékba, a combba sugárzó. A szék kisgöbü vagy laposra nyomott, szalagszerű, tiszta vagy véres nyálkával, esetleg csak vérrel borított. Később a székeléstől függetlenül is minduntalan kevés nyálka vagy vér ürül; ha a végbélzáróizom bénul vagy rákosán beszűrődik, állandó nyálkás, véres, felette bűzös, eves folyadék szivárog ki a végbélből. Igen gyakran okoz a végbélrák szűkületet. A beteg magára hagyva, kahexia, bélelzáródás, metasztázisképződés vagy hashártyagyulla- dás tünetei között pusztul el. Kórjelzés szempontjából legfontosabb a végbél ujjal való vizsgálata, melyet elmulasztani műhiba, ha a végbélből vérzés, nyálka- kiürítés vagy tenezmusz van bizonyos idő óta. Ha a rák a végbélnek ujjal elérhető részén van, kemény, kráterszerű felülettel biró be- szűrődés alakjában könnyen tapintható, sőt megállapítható kiterjedése is és az, hogy szűkületet okoz-e vagy sem. A végbél magasabb részén, valamint a flexura alsó részében levő rák csak a rektoro- manoszkópia segélyével állapítható meg biztosan, ha tehát az ujjal való vizsgálat negativ, a rektoromanoszkophoz kell folyamodnunk. Csak a korai megismerés teszi lehetővé a teljes gyógyítást, az idején való megoperáltatást. A vastagbél-rák rendszerint hosszú időn át csak székkiürítési zavart (székrekedés) okoz, ritkábban egyszerű hasmenés az első tünet. Majd nyálka, illetve vér jelenik meg a székben. Eleinte bizonytalan jellegű a fájás, később, amikor a daganat növekedése folytán szűkület fejlődik, jelemző kólikás fájás támad. A rákos daganatot aránylag későn lehet tapintani, mint gömbölyded, kemény, többé-kevésbbé mozgatható, a légzési mozgást kevéssé követő daganatot. Fontos, hogy a flexura coli dextra és sinistra elég gyakori rákja igen soká maradhat rejtve a bordaív mögött még olyankor is, amikor már az e helyre utaló bélszűkület nyilvánvaló. Fontos a 451 29*
