Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Ángyán János dr.: A torok betegségei
355 ció nélkül jut a mirigyszövetbe és innen a szervezet nedvkeringésébe. A heveny és mandolagyulladásnak leirt megjelenési formái az általánosan elterjedt felfogás szerint a fertőzés behatolási kapuján kifejlődő elsődleges megbetegedések, amelyeknek gyulladásos gócában legtöbbször a streptococcus, elég gyakran a staphylococcus, máskor a pneumococcus található. A betegségnek emberről emberre való terjedését bizonyíthatja a járványos előfordulás a családban, az initernátusokban, vagy a kórházak egyes kórtermeiben észlelhető sorozatos megbetegedések. Ilyenkor a fertőzésnek egyaránt exponáltak közül egyesek ellentállóbbak, így az idősebbek, azok, akiknek mandolája már eltávolíttatott, egy internátusbán tapasztaltak alapján a sztrepto- kokkuszhordozók; mások viszont hajlamosabbak (a fiatalok, a kevés- vérűek, a leukémiás beteg). Még nem ismerjük kellőképpen azt a körülményt, amely az ősz és tavasz kezdetén a megbetegedések nagy gyakoriságát okozza, azonban a meghűlésnek, amelyre ezen évszakokban gyakrabban van alkalom, biztosan van szerepe a be* tegség fejlődésére. Egyesek inkább arra gondolnak, hogy a melegebb évszakban az emberek kevésbbé zsúfoltan élnek és így a fertőzésre való alkalom kevesebb. Lehetséges az is, hogy bizonyos körülmények közt a mando- lán élősködő kórokozó baktériumok kóros hatásukat kifejthetik (autogén fertőzés); így o'rrműtétek után, vagy a felső állcsonton végzett műtétek után észlelhető nem ritkán mandolagyulladás (angina traumatica). A meghűlés után (jeges folyadék ivása, megázás stb.) fejlődő angina is így képzelhető, azonban valószínű, hogy a mandola ilyenkor nem volt ép (1. az idősült mandolagyulladást). Kórlefolyás. Az angina az esetek túlnyomó részében 4—8 nap alatt lefolyik. A kezdeti nagy láz néhány nap után krízisszerűen, de legtöbbször fokozatosan csökken és megszűnik. A lázzal rendesen arányos a pulzus, ritkán aránytalanul szaporább a szívműködés. Vannak anginák, amelyek csak 1—2 napig tartanak. Különösen a recidiváló anginák ilyenek. Vannak emberek, kiken minduntalan visszatér a mandblagyulladás, legtöbbször enyhe, egyszerű hurutos formájában. A beteg 1—2 napig a szobában marad és teljesen meggyógyul. Az angina azonban nagyon sokszor súlyos szövődéses betegséggel jár. Ilyen szövődés lehet az, ha 1. a fertőzés a mandola körüli kötőszövetre terjed reá (angina phlegmonosa). A gennyes lob elhatárolódhat és abscessus peritonsillaris fejlődik, ritka esetben a kötőszövetben tovaterjed a lágyszáj23*
