Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)

Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok

21 ható ki, bár az leggyakrabban a gyomor vagy bél nem megfelelő táplálékkal való túlterhelésében, székrekedésben vagy néha a húgy- szervek megbetegedésében található meg. Ha valamely baktériumot tartalmazó gócból tifuszbacillusok ismét fejlődésnek és szaporo­dásnak indulnak, a hőmérsék lázas lesz, lehet, hogy csak 1—2 napra, de nem ritkán már több napos teljes láztalan állapot után is a hőmér­sék az első betegséghez hasonló típusú emelkedése, majd lassú fokozatos sülyedése, azaz a tifusz-recidiva támad. Három hét után recidiva nem következik be. A stádium incrementiben hidegrázás alig fordul elő, később szövődésiek beállta, pl. bronhopneumonía, néha a recidiva is hidegrázással kezdődhetik. Máskor a rázóhidegnek nincs ily komoly jelentőségé, különösen ha a kezdődő lábbadozás egy­napos hőemelkedése kezdődik kisebb hidegrázással. Borzongással, sőt hidegrázással emelkedik a hőmérsék az állandó láz tartama alatt is, ha helytelenül túl nagy dozisú lázellenes szerrel mestersé­gesen okoztuk a láz csökkenését. Bőrelváltozások. Ezek közül legnagyobb jelentőségű kórjel­zési szempontból az említett .rozeola. A rozeola sajátlagos bőrelvál­tozás, az első hét végén, vagy a második hét elején jelentkezik, 3—4 napig eltart, de a betegség első két hetében, néha még később is meg-megújui, majd elhalványodik s nyom nélkül tűnik el. Ha a rozeolás helybe felületesen bemetszünk, a kiszivárgó véres nedvből (különösen a friss rozeolából) a tifuszbacillust kitenyészt­hetjük. A rozeolát E. Fraenkel vizsgálatai alapján a bőr nyirokér­rendszere megbetegedésének tekintjük; ez úgy jön létre, hogy a bőr papilláiban, nyirokereiben a tifuszbacillusok körülirt helyen el­szaporodnak s így gyulladást okoznak. így tehát a rozeola a bőr nyirokutaiban s nem a vérérkapillárisokban székelő infekció követ­kezménye. A bőr nyirokutaiba a tifuszbacillus a hasi szervek nyirok- rendszerének fertőzéséből retrográd úton jut el, ez az oka, hogy a rozeolákat leginkább a has és hát bőrén találjuk. A rozeolák ki­virágzása rendszerint a második hét elején kezdődik, egyszerre alig van több, mint 10—15, de az elhalványodó foltok helyett közelükben vagy más helyütt jóformán az egész lázas szakban ismét új rozeolák jelentkeznek. Egyéb bőrelváltozások: a heroes labiális rendkívül- ritka ^ hastífuszban; a lázas stádium kezdetén keletkező herpes labialis tifnszos megbetegedés ellen szól. Sudamina, víztiszta savóval telt hólyagok képződése a has, mellkas és hát bőrén néha előfordul erősen izzadó betegen, bár éppen a hasi hagymázra jel­lemző, hogy a beteg bőre száraz marad. Az izmok sajátszerű meg­betegedése következtében szakadás állhat be s az itt kiömlött vér­ben megtelepedett tifuszbacillusok gennyedést, flegmone keletkézé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom