Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)

Engel Károly dr.: A mozgási szervek betegségei

265 Felette ritka szövődménye a poliartritisznek a kruppös tüdőgyulla­dás, az agyhártyagyulladás, a gerincvelőgyulladás, a polineuritisz. Sokkal fontosabb a poliartritisz kapcsán gyakran mutatkozó korea; az ezen betegségben oly gyakori billentyűelváltozás is rámutat a koreának a poliartritisszel való összefüggésére, melyről részlete­sen a korea kapcsán lesz majd szó. Kissé részletesebben kell még megemlékeznünk a bőr, az izomzat és idegrendszer részéről mutatkozó tünetekről. A jellegző erős izzadásról már szólottunk. Nem ritka a néha igen korán és kivált az alsó végtagokon mutatkozó erythema exsudativum multi­forme és erythema nodosum. Kivált a gyermekkorban fordul elő a Meynet leírta, az inakon és az ínhüvelyeken mutatkozó apró bor- sónyi göbösödés, mely néha csak hónapok múltán múlik el. Néha a poliartritisz kapcsán bőrvérzések is támadnak, kivált az alsó vég­tagokon, egyáltalában nem lehet éles határt vonni ezen esetek és az önálló betegség képében megjelenő bőrvérzésekkel együtt járó izületi fájás (peliosis rheumatica) között. Minden hosszabb ideig elhúzódó fájdalmas, mozdulatlanságot okozó izületi lob kapcsán az Ízülethez tartozó izmokban sorvadás szokott támadni; ennek oka mindenek szerint a működéshiánnyal együtt járó táplálkozási zavar. Az izomsorvadás kivált a feszítők­ben szokott nagyfokú lenni; egyes izmokban a sorvadás egészen jellegző módon néha oly nagyfokú, hogy a gyulládlás elmúlta után az ízület hasznavehetősége az izomsorvadás miatt szenved hiányt, így néha teljesen elsorvad a deltaizom, ha a vállizület beteg, az extensor quadriceps cruris, ha a térdizületben van a baj. A sorvadt izomzat elfajulási reakciót sohasem ad. Hogy vájjon az inaktivi­táson kívül egyéb tényező is szerepel-e (izomgyulladás, a gerinc­velő trofusos központjának befolyása), az még kérdéses, de nem valószínű. Igazán a legritkább (kivált szalicilkezelés óta),, de egy­szersmind a legsúlyosabb fordulat a rheumatismus cerebralis vagy rheumatismus hyperpyreticus, azaz a sokizületi gyulladás szepszises alakja. A hőmérsék gyorsan fokozódva rövidesen eléri a 41°-ot, azon túl is megy. Rendszerint ezzel egyidejűleg, néha már megelőzőleg súlyos ideges tünetek mutatkoznak, nyugtalanság, delirium, gör­csök, kóma; ez az alak rendszerint halállal végződik. Kóroktan és kórboncolás. A csúzoisi sokizületi gyulladás két­ségkívül fertőző betegség. Ezt bizonyítja a betegség egész le­folyása, a láz, a savós hártyák gyulladása, a nagyfokú hasonlatos­ság más fertőző betegséghez, a betegségnek néha kifejezetten endémiás és epidémiás volta. Sok szerző nem ismeri el önálló beteg­ségnek, hanem csökkent virulenciájú sztreptokokkusz- vagy sztafilo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom