Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - A) Élettani és boncztani előismeretek
II. ANYAGI RÉSZ. A) Élettani és boneztani előismeretek. Bevezetés. Az élő lények működését, élettüneményeit az élettan (physiologia) ismerteti, szerkezetüket az alaktan (morphologia) kutatja. Hogy azonban szerkezetüket megismerhessük, apró részekre kell felbontani; ezen eljárást bonczolásnak (sectio), a bonczolás eredményeit ismertető tudományt boncztannak (anatómia) nevezzük. Az anatómiát felosztjuk leiró boncztanra (anatómia descriptiva), mely az egyes részeket külön tárgyalja és tájboncztanra (anatómia topographica), mely a részeket egymáshoz való viszonyuk és egymás melletti elhelyezésük szerint ismerteti. Az emberi testnek azon részeit, melyeknek saját feladatuk van (pl. a tüdő) életműszereknek, vagy szerveknek (orgánum) nevezzük. Vannak bonyolultabb életműködések is, melyeket csak több szerv együttesen képes végezni, ezeket készüléknek (apparatus) mondjuk. A szervek igen kicsiny részekből állnak, melyeket csak górcsővel (mikroskop) ismerhetünk fel, ezeket sejteknek (cellulae) nevezzük. A sejtek vagy egymáshoz vannak illesztve valamely ragasztó állomány által, vagy folyadékokban szabadon keringenek (pl. vérsejtek a vérnedvben) és igy alkotják a szöveteket. Az emberi test legapróbb részeit tehát a sejtek képezik, a sejtek összességét az azokat összekötő vagy egyiittartó anyaggal szöveteknek nevezzük, a különböző szövetek együttesen a szerveket alkotják. A sejtek és szövetek. A sejtek az élő lények testének legkisebb részeit képezik, melyek csak mikroskop segélyével láthatók és feldarabolni azokat nem lehet, életképességük megszüntetése nélkül.
