Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál - Mérgezések
— 130 — vül a foghús lobja s így a fogak meglazulása, bűzös szag a szájból, nyálfolyás, izomhüdések, általános lesoványodás el- gyengülés, veselob szoktak mutatkozni. A hullán észrevehető elváltozások a heveny esetekben a következők: a száj és garat nyálkahártyája palaszürke, a gége és légcső vérbő, a májon esetleg zsíros elfajulás, — ha t. i. a halál csak nehány nap múlva következett be, — a gyomor nyálkahártyája lobos és fekélyek láthatók rajta; több napig tartó mérgezésnél még a száj lobja is mutatkozik. Arzénmérgezés. Az arzén magában véve mint fém nem mérges, előjön a különböző arzéntartalmú érczekben. Az arzén vegyületei közül az arzénessav, az arzénessavas kálium, realgár, auripigment, Scheele-féle zöld, schweinfurti zöld érdemelnek említést, az anilin festékek előállításuk közben arzénnel fertőztethetnek, így a fuchsin. Ezen itt felsorolt szines arzénvegyületek festékek készítésénél, czukorkák, szövetek és tapéták festésére használtatnak, miáltal mérgezések állhatnak elő. A legfontosabb arzénvegyület az arzénessav (acidum arse- nicosum), mely fehér szinű, jegeczes, vagy üvegszerű por alakjában jut a kereskedésbe s mint patkányméreg, használata nagyon el van terjedve. Minthogy fehér szinű, szaga nincs és kisebb mennyiségben ízét alig érezni, nagyobb mennyiségben is édeses és csak később fanyar ízű, gyilkossági szándékból ételekbe vagy italokba teszik, midőn az áldozatok gyanútlanúl fogyasztják el azokat. A jegeczes minőségű arzénból 1 rész csak 80 rész vizben oldatik fel, mig az üvegszerű arzénból 1 rész 25 rész vizben oldódik. Az öngyilkosságból és véletlenül történt mérgezések ritkábban fordulnak elő. Az arzénessavból 1 decigramm már halálos mérgezést okozhat, azonban gyilkossági szándékból eszközölt mérgezéseknél rendesen sokkal nagyobb adagokat adnak be. Az arzén a holttestben még évek múlva is kimutatható. Két arzénmérgezési esetemben a nő férjét mérgezte meg, egyik esetben lepénybe sütötte az asszony az arzént, a másik esetben czit- romos vizben, melybe még szódavizet is öntött, adta be azt. A hónapok múlva eszközölt exhumálások alkalmával az arzénre gyanús boncztani elváltozások voltak a gyomor nyálkahártyáján
